Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE

A külföldi közvélemény körültekintő tájékoztatására utasította a kormány támogatását élvező Zerffi Gusztávot. A Südungarische Grenzboten című lapjának politikai feladatául a koholt hírek cáfolatát, az osztrákpárti lapokkal való vitát jelölte meg. A lap végül mégsem jelent meg. A külföldi közvélemény felvilágosítását célzó tevékenysége elsősorban a cári invázió ellen irányult. Az orosz invázió ellen Hivatalba lépését követően Batthyánynak azonnal foglalkoznia kellett az orosz beavatkozás tényével. Abban reménykedett, hogy Anglia és Franciaország fel fog lépni a cári politika ellen, és a világ közvéleménye elítéli az agreszsziót. Miután hírek érkeztek az orosz csapatösszevonásokról, a kormány megbízta Batthyányt a hadmozdulatok céljának tisztázásával. Május 16-án francia nyelvű jegyzéket intézett a Galíciában összevont orosz erők főparancsnokához. A magyar ügyekbe történő beavatkozás esetére hivatkozott a népjogra, az Európában elismert be nem avatkozás elvére, valamint a nagyhatalmak közbelépésére, amelyek nem fogják tűrni ennek az alapelvnek a megsértését. A jegyzékre Paszkevics nem válaszolt. A kormány teljesen tanácstalan volt a hadüzenet nélküli orosz beavatkozás elleni cselekvésben. Szemere keresztes háború kihirdetését javasolta. Erre a kormány május 18-án egy kiáltványt szerkesztett, melyet Kossuth is jóváhagyott, s Batthyány ellenjegyezte. Az orosz cári beavatkozás ellen Európa színe előtt ünnepélyes óvást emeltek, a népet általános felkelésre buzdították. Május 27-től kezdődően minden ünnepnapon és csütörtökön, három héten keresztül a templomokban misét mondtak, és könyörgéseket tartottak. Június 6-ra minden polgárra kötelező böjtöt rendeltek el. Intéz-