Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

BEVEZETÉS

Emberbaráti gyógyító tevékenységének elismeréseként boldoggá avatása folyamatban van. Századunkban élt Batthyány Gyula (1887. máj. 10.— 1959. jan. 20.) festő és grafikus. A hercegi rangot Batthyány Kázmér szűkebb rokonsági köréből csak nagyapjának testvére, illetőleg annak leszármazottai viselték. A 18. század második felében azonban egyre inkább visszahúzódtak a politikától. Batthyány Fülöp herceg (1781. nov. 13.- 1870. júl. 22.) is csak a testületi kormányzati szervekben foglalt helyet, ugyanakkor a tudományok és a honi ipar előmozdítójaként ismerik, aki a Magyar Tudományos Akadémia alapításában 40 000 forinttal vett részt. A herceg testvérét, Batthyány Ivánt (1784. ápr. 4. — 1865. márc. 26.), a hercegi címnek sokáig várományosát 10 000 forinttal tartják számon. Az apát, Batthyány Antal Józsefet (1762. okt. 15. - 1828. szept. 20.) birtokainak irányítása kötötte le. Az anya, Cäcilie Roggendorf (1778 — 1814. nov. 27.) fiatalon hunyt el, két kiskorú fiúgyermeket hagyva hátra. Közülük Kázmér volt a fiatalabb. Féltestvére még csecsemőkorában elhunyt. Az apa halála után az örökséget bátyjával, Batthyány Gusztávval (1803. dec. 8. — 1893. ápr. 25.) sokáig osztatlan közösségben használta. Uradalmaik központjai a következők voltak: Borostyánkő (Bernstein), Német-Szentmihály (St. Michael), Rohonc (Rechnitz), Körmend, Hantos, Siklós, Üszög, Mozsgó, Somodor, Bicske és Kisbér; Szlavonszki-Brod, Ozalj és Grobnik. A gyermek- és ifjúkor Hősünk gondolkodásának átalakulása, ami nemzeti érzésének feltámadásában, a magyarországi polgárosodás előmozdításában, liberális szemléletének kialakulásában nyilvánult meg, adatok hiányában tulajdonképpen nem követ12