Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

got egy-két harcedzett zászlóalj Szeged és Bácska felől még behozhatná, de a Duna és a Dráva vonalától délre eső területeken esetleg megindítandó offenzívához több erőre van szükség. Február l-jén Batthyány ismét részletes helyzetjelentést küldött Kossuthnak. A várat a szlavóniai oldalról Trebersburg vezérőrnagy 5000 - 6000 emberével szoros ostromgyűrűbe fogta. Nugent e napon Pécset megszállta, s várható volt, hogy rövidesen ő is Eszék ellen fordul. A vár ereje változatlanul gyenge, a katonaság a védelemre kevés és képzetlen, rendes szálláshelye sincs. Kevés a tüzér, többségük újonc. Tüzértiszt egyáltalán nincs. A lőszer már csak néhány hétre elegendő. A várnak több gyenge része van, így az erélyes, a várat a védőknél jobban ismerő ellenséget visszaverni nem lehet. A valóság leplezetlen feltárásával az OHB-t határozott ellenlépésekre akarta rábírni. Hangsúlyozta, ha a várat elfoglalják, „.. .nem vész el anélkül, hogy megmentése körül ... mindent meg nem kísértettem volna". Kossuth február 2-án kelt levelében a dunántúli hadsereg koncentrációját mint elméleti lehetőséget említette. Viszont Batthyány ugyanezen a napon írt jelentése a vár közvetlen megtámadásáról ad számot. Az ellenség kisebb ágyúkkal tüzelt, amire a várból nagy golyókkal és bombákkal feleltek. A vár politikai jelentőségét mérlegelve ezt írta: ha a megszálláskor „.. .csak azon erő lett volna nekem, mit akkor már kértem, az őrvidéknek egy részét úgy lehetett volna hozzánk simítani, hogy a mostani állapot aligha beköszönt volna". Még egyszer felhívta Kossuth figyelmét a vár helyzetére. Leveléből az olvasható ki, hogy Batthyány a várat személyesen akarta megvédeni. Félelmei egyre inkább valóra váltak. Bár a vár tisztikarának egy részéről sejtette, hogy meg kívánja adni magát, de megbízható adatai nem voltak. Az összeesküvésről 1851ben Pécsett megjelent német nyelvű, az összeesküvőket kedvező színben feltüntető műből derült ki, hogy Glavách őrnagy térparancsnok Eder tábornok tudtával már 1848 no-