Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

tenni, de csöndesek. A Zanini-ezred sorállományának véleménye megoszlik, a zömmel cseh és német származású tüzérek elbocsátásukat kérték. Batthyány támogatta a külföldiek felváltását. Magyar tüzéreket és hadmérnököket kért az erősítési munkálatokhoz, valamint egy zászlóaljnyi magyar katonaságot a védelmi feladatok ellátására. Javasolta Jovics tábornok jó hazafiként való kitüntetését, mert a várat megtartotta és jóindulattal átadja. A Perczel Mórral való együttműködésre szóló utasítás már úton találta. Bízott benne, hogy Eszékre történő bevonulásához az OHB utólagos jóváhagyását megkapja, annál is inkább, mert egy korábbi felterjesztésére október 12-én teljes felhatalmazást kapott a vár elfoglalására : „.. .Ön bölcs belátására bízzuk, mit és mennyiben áll tehetségében az eszéki várnak engedelmességre visszahozását előmozdítani, mire önnek szabad kezet s teljhatalmat adunk ... mi [az] ön mozdulatait teljes elégedéssel méltányolt belátására bízzuk, csak arra kérjük, ne hevertesse bátor seregét, mert most a szél jól fú, használni kell." Az eszéki várban Erőltetett menet után 1848. október 22-én este 7 és 8 óra között érkezett csapatával Batthyány az eszéki várba, és biztosította azt a magyar haderő számára. Jelentésében arról is beszámolt, hogy az olasz és magyar katonaság lelkesen fogadta, különösen a Sándor- és Vasa-ezred legénysége. A várban élő polgárság ugyancsak megéljenezte őket. Az eseményekkel kapcsolatban Eszék lakossága nagyon megoszlott. Az alsóvárosiak Jelacic pártján álltak, a felsővárosiak és a várban lakók zöme viszont a magyar ügyet támogatta. A városházán horvát zászló lengett, a város jegyzőkönveit 1848 áprilisától horvát nyelven vezették. Az