Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

A Dráva-vonal védelmére kinevezett kormánybiztos A Dráva mentén fokozódó veszély a kormány figyelmét is egyre inkább magára vonta, ezért megyei kormánybiztosokat nevezett ki a népfelkelés rendezésére, a honvédek toborzására és az ellenség visszaverésére. Batthyányi a miniszterelnök e feladatok ellátásával szeptember 17-én bízta meg. A feladatot 20-án kelt levelében vállalta: „...a becses megbízatást nem csak elfogadom, hanem megnyugtató érzéssel egyszersmind azt is szerencséltetem jelenteni, miszerint egyedül főispáni hatalmamnál fogva is, e rendeletet megelőzőleg a nép felkelés rendezése s toborzás megindítása iránt intézkedtem." Súlyos körülmények között kellett munkáját elvégeznie. Jelacic proklamációit terjesztették a megye területén. Ezekben a horvát bán földosztást, kedvezményeket ígért a hozzá csatlakozóknak. Batthyány igyekezett elfogni a felhívás terjesztőit, de kevés sikerrel. A Dráva-vonal védelme is csaknem lehetetlen volt, mivel a korábban visszakért zászlóaljak még nem érkeztek meg, s kérését a hadügyminiszter válasz nélkül hagyta. A lakosság elégedetlenkedett, mert a nemzetőrök szolgálati ideje lejárt. Súlyos volt a hiány katonai felszerelésekben, mivel a Bácskába vezényelt egységek elvitték a fegyvereket. A Roth és Filipovic tábornokok vezette horvát dandár szeptember 20-án Somogy megyében, Tót Szent Márton (Felsőszentmárton) környékén több helyen átkelt a Dráván és Baranyához közeledett. Batthyány e sereg mozdulatait szüntelenül figyeltette, és az események menetéről folyamatosan tájékoztatta Batthyány Lajos miniszterelnököt és Tolna megye főispánját. A védekezés a túlerő ellen lehetetlen volt, ezért minden meglévő katonáját, sőt fegyvert és lőszert Mohácsra szállíttatott. Tervei szerint támadás esetén a Duna mentén lejjebb