Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

A nyelv eszközkénti használatát a magyarországi délszlávok és a jugoszláviai népek életének, kultúrájának a megismerésében kívánja érvényesíteni. A tanulók kétnyelvűségének egyr*e fokozottabb figyelembevételét, a magyar és a nemzetiségi gimnáziumok hasonló szintű követelményét alapelvszerűen írja elő. A szerb és a horvát irodalom tanításának feladatai is az általános iskolai ismeretekre alapozódnak. Szilárd ismeretet kíván a szerb és a horvát irodalom korszakainak lényeges kérdéseiről, a legfontosabb írók és költők művészi törekvéseiről; a szlovén és a macedón nyelvű irodalom legkiemelkedőbb képviselőiről; a szerb és a horvát irodalom, a magyar és a délszláv irodalom kölcsönhatásáról, fejlődési tendenciáiról; a tudatos olvasáshoz szükséges irodalomelméleti kérdésekről és irányzatokról. Nevelési feladatként a marxistaleninista világnézet elemeinek a kialakítását, az esztétikai érzelmek és élmények felkeltésével a szépirodalmi alkotások erkölcsi tartalmát kívánja megvalósítani.

137 A német nyelv és irodalom gimnáziumi tantervéről és a tantervi útmutatóról az Oktatási Miniszter 118/1974. (M. K. 22.) számú utasítása szól. A feladatokat a horvát-szerb gimnáziumokénál mérsékeltebben fogalmazta meg. A német nyelv tanításának feladatát a német nemzetiségi tanulók aktív nyelvi készségének fejlesztésében és kialakításában, szóbeli és írásbeli művelt köznyelvi kifejezőkészségük elmélyítésében és rögzítésében, a művelt köznyelvi beszédforma követelményeinek elsajátításában jelölte meg. Meg kell ismerniük a helyes, szép, választékos német nyelvhasználat követelményeit és el kell érni, hogy törekedjenek is ezek megtartására.

138 A közkeletű beszéd- és írásművek szerkesztése már nem került szóba. A német irodalom tanításának feladatrendszere a délszlávéval azonos elveken nyugszik. A gimnáziumi tanterv egységesen kezeli az ország különböző részeiből érkező 1. osztályosokat. Nyelvi szintjük nivellálása érdekében egy évi nyelvművelést, a 2-4. osztályok számára részletesebb irodalomtörténeti és nyelvtani ismeretanyagot határoz meg. Az irodalmi tananyag fő célja nem az egyes írók életútjának, hanem magának az irodalom fejlődésének az ismertetése, a kezdetektől napjainkig. A nyelvtani tananyag nem a leíró nyelvtan rendszerére épít, hanem mondatközpontú, funkcionális nyelvtan jellegű. A hazai nemzetiség nyelvhasználatának leggyakoribb hibáinak a kiküszöbölésére és a helyes nyelvhasználatra helyezi a hangsúlyt. A kontrasztív oktatási módszert érvényesíti, megfelelő hangsúlyt kaptak a magyar-szerb-horvát és a magyar-német irodalmi kapcsolatok. Szerepelnek a magyarországi nemzetiségi életet bemutató olvasmányok. Találni bennük a hazai nemzetiségek tevékenységét, a nemzetiségi újságok feladatait, szerepét tárgyaló írásművek is.