Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése
funkciója a tanulmányaikat anyanyelvükön folytatni kívánó nemzetiségi tanulók számára a feltételek biztosítása. A középfokú iskolákban történő továbbtanulásra felkészítés és különböző szakterületeken az anyanemzetekhez fűződő kapcsolatokhoz anyanyelven történő hozzájárulás. A nemzetiségi tanítási iskolák célját a terv lényegében a magyar iskolákéval azonos tartalmúnak és értékűnek teszi. Sajátos céljai: 1. A tanulókban annak a tudatnak a kibontakoztatása, hogy ők hazánk egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkező állampolgárai; 2. A tanulók hatékony anyanyelvi nevelésének és oktatásának a biztosítása; 3. Az anyanyelv szóbeli és írásbeli használata készségének a kibontakoztatása; 4. Korszerű és továbbfejleszthető anyanyelvű alapműveltség biztosítása, az anyanyelven történő továbbtanulásra, illetőleg önművelésre történő felkészítés ; 5. Az anyanyelv és kultúra szeretetére, megbecsülésére való nevelés, ahhoz való ragaszkodás; 6. Ösztönzés az anyanyelvi alapműveltséget igénylő továbbtanulásra; 7. A szocialista hazafiság, a szocialista tartalmú anyanyelvi-kulturális és nemzetiségi tudat kialakítása. Az értelmi, világnézeti, erkölcsi, politikai, közösségi, esztétikai területen jelentkező sajátos feladatok: 1. Sikeres beiskolázás, az anyanyelvi és az anyanyelven oktatott tantárgyakban is a lehető legjobb eredmények elérése. 2. A különböző nyelvkörnyezetből érkezők mielőbbi felzárkóztatása. 3. Nemzetiségi önismeret, szocialista tartalmú nemzetiségi tudat kialakítása, az anyanyelv, a nemzetiségi kultúra és hagyományok megismertetése, elsajátítása, megszerettetése, megbecsülése, ápolása és fejlesztése. 4. Az iskolákban, a munkában és a mindennapi érintkezésben, tanórákon és azon kívül az anyanyelv használata. Az értelmi nevelés terén az egyik legfontosabb cél az aktív és alkotó nyelvhasználatra való felkészítés. A tantervi dokumentumok realizálása során azonban figyelembe kell venni a tanulók nyelvi állapotát. Az erkölcsi, politikai, közösségi nevelés során a lenini nemzetiségi politika megismertetése, a nemzetiségi hovatartozásnak, az anyanyelvnek és az állampolgárság helyes fogalmi tartalmának a feltárása. Az esztétikai nevelés feladata az anyanemzet kiemelkedő alkotásaival való megismertetés, igény és érdeklődés kialakítása ezek esztétikumának a megismerésére, és az érzelmi átélésre alkalmassá tétel. 123
