Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/c. Beiskolázási eredmények

öt év alatt 32 új óvodai, 28 új általános iskolai csoportot alakítanak ki, illetve 19 általános iskolában vezetik be a nemzetiségi nyelvoktatást. Somogy megye nemzetiségi lakosságának helyzetét, az 1969-ben hozott határozat végrehajtását az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága 1977-ben, a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1979-ben tárgyalta. Legutóbb az 1981. január 5-én tartott ülésén foglalkoztak e kérdéssel. Az ezt követően készített beszámolóban a művelődési osztály vezetője részletesen elemzi a megye nemzetiségi oktatásának a helyzetét.

114 A megye két településén folyik nemzetiségi nyelvoktatás. Lakócsán horvátszerb, Ladon - a szuloki általános iskola körzetesítése után - a német nyelv tanítása indult meg. Szakfelügyeletüket Baranya megye látta el. Lakócsán a körzeti iskola 15 nevelője közül 15 beszéli a nyelvet, közülük 4 fő szerzett a nyelvoktatáshoz megfelelő oklevelet. A nyelvet oktatók közül valamennyien rendelkeznek viszont pedagógiai képesítéssel. A nyelvet szakmailag, pedagógiailag, módszertanilag jól oktatják. Az irodalmi nyelv mellett a nyelvjárást is jól beszélik. Ladon a nemzetiségi nyelvet képesített német szakos tanár oktatja, aki ismeri a táj nyelvet is. A nevelők továbbképzése Barnya megyével közösen történik. Mindkét iskola nemzetiségi óratervvel dolgozik. Lakócsán 8, Ladon 10 tanulócsoportban, órarendbe építetten, tartják a nyelvórákat származásra tekintet nélkül valamennyi tanulónak. A tanulók differenciált képzését szakkörökben végzik. A nyelvoktatás iránti igényt a jelenlegi formában tartják elfogadottnak, úgy a magyar, mind a nemzetiségi tanulók esetében. Lakócsán a kétnyelvűségre történő átállásnak nincsenek meg a feltételei, pedig a tanulók itt beszélik jobban az anyanyelvüket. Nagyfokú asszimilálódást, egyre hézagosabb anyanyelvi tudást állapítanak meg, melynek használata a későbbi pályaválasztás után elmarad. Az előző 5 év alatt csak 3 fő jelentkezett szerb-horvát gimnáziumba. A végzősök nagy része szakmunkásképzőbe iratkozik be, ezért javasolták, hogy számukra ott nyelvi szakköröket szervezzenek. Az iskolák tárgyi felszereltsége átlagos, rendelkeznek azokkal az alapvető audio-vizuális eszközökkel, amelyek elősegítik az eredményes oktatást. Az intézményhálózat további fejlesztésére a megyében nem látnak lehetőséget. 4/c. Beiskolázási eredmények A nemzetiségi lakosság (a nemzetiségi kulturális igényű lakosság) számának ismeretében, melyet a népszámlálással összefüggésben minősítéssel állapítottak meg, Baranya megyére vonatkozóan számítással megállapíthatjuk az iskolaköteles nemzetiségek nemzetiségi iskolába történő beiskolázásának mértékét.