Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/a. A párt- és állami szervek kettős irányítása 1972-1978

végezték, majd ezeket követték a nemzetiségi iskolák. A nemzetiségi iskolák közül az 1984/85-ös tanévben Baranya falvaiban 33 körzeti és 7 tagiskola német nemzetiségi, 6 körzeti és 1 tagiskola szerb-horvát nyelvet oktat. További 3 iskolában pedig mind a két nyelvet. Komlón ugyanekkor 2 német körzeti, Mohácson 2 német és 1 szerb-horvát körzeti és további 2, mindkét nyelvet oktató körzeti, Pécsett 7 német körzeti és 1 tagiskola, valamint 3 szerb-horvát körzeti iskola működik. Somogy megyében l-l szerb-horvát és német körzeti. Tolna megyében 25 központi és körzeti, valamint 5 tagiskola oktatta a nemzetiségi német nyelvet.

107 A körzetesítések miatt Baranyában 36 nemzetiségi falu iskola nélkül maradt. Az 1973/74-es tanévben a megye iskoláinak 18,2%-a nemzetiségi volt. Az arány az 1984/85-ös tanévre 36,5%-ra változott. Az arányeltolódás nem azt jelenti, hogy a nemzetiségi iskolák közül kevesebb szűnt meg, hanem tartalmazza az időközi fejlesztéseket is. A megszüntetett iskolák 20,5%-a volt nemzetiségi. A körzetesítések egyenlően érték az iskolákat, nem tettek különbséget magyar és nemzetiségi iskolák között. Az ellentétes tendencia azt jelenti, hogy olyan körzeti iskolákban is szerveztek nemzetiségi oktatást, ahol nemzetiségi lakosság nem él. A körzetesítés folyamatát vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy annak gyakorlati megvalósítását a nemzetiségi oktatás léte bonyolultabbá tette, de sajnos nem akadályozta meg. Igyekeztek olyan helyen kialakítani a körzeti iskolát, ahol az egyazon nemzetiséghez tartozók oktatása is biztosítható. Elvétve fordult csak elő a kijelölt körzet módosításának szükségessége. A baranyai iskolák 25,4%-a az 1984/85-ös tanévben tagiskola. A német iskoláknak csak 15,4%-a, a délszlávokénak 8,3%-a, a mindkét nyelvet oktatók mindegyike körzeti iskola. A körzetesítés mértéke tehát a nemzetiségi iskoláknál nagyobb, mint a magyarokénál tapasztalható. Ennek okát az egy-egy faluban jelentkező alacsony tanulólétszámban, a személyi és dologi feltételek jobb megteremthetőségében kell keresnünk. A Tolna megyei iskolák 22,0%-a tagiskola, 78,0%-a pedig körzeti. A nemzetiségi iskoláknál 17,7%, illetőleg 83,3% az arány. A körzetesítés tehát itt is jobban érintette a nemzetiségi iskolákat. A nemzetiségi iskolahálózat fejlődését és a beiskolázásokat a megyei tanulmányi felügyelők, illetőleg a nemzetiségi szakfelügyelők élénk figyelemmel kísérték. Az 1976-ban készített elemzés szerzője

108 Baranyában évről évre történő előre lépést állapított meg. Az 1975/76-os tanévben Pécsett a szerbhorvát tanítási nyelvű iskola 8 tanulócsoportjában 164 gyermek tanult a 150 férőhelyes diákotthonnal kapcsoltan. A megyében a német nyelvet 54, a szerbhorvátot 18 iskolában oktatták. Közülük 9 iskolában mindkét nyelvet. A megyében (Pécs nélkül) 3487 gyermek tanulta a nemzetiségi nyelvet, az összes tanulólétszám 11,9%-a. Az 1972/73-as tanévben ez az arány még 9,3%-os volt.