Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/a. A párt- és állami szervek kettős irányítása 1972-1978

Ugyanakkor kevés olyan segédeszköz volt, ami a nyelvoktatást segíthette volna. Nem volt végleges tanterv sem. A tananyagcsökkentést végre hajtották, de a felszabaduló időt nem mindenütt használták fel gyakorlásra. A nemzetiségi tanítási nyelvű iskolákban a következő tanévtől kezdődően szándékozták bevezetni az új tantervet. Az iskolahálózat fejlesztéseként már bővítették a pécsi délszálv általános iskolai diákotthont és Bolyban létrehozták a német nemzetiségi diákotthont. Pécsett, a Bercsényi Utcai Általános Iskola épületét átadták a délszláv iskola céljaira. A Fürdő utcai épület a jövőben csak diákotthoni célokat szolgál. Bolyban a megszűnő szakközépiskola épületét bocsátották a diákotthon rendelkezésére. Az 1973/74-es tanévben már 25 fiút itt helyeztek el. Az V. ötéves tervben Pécsett egy 400 fős középiskolai kollégium építését irányozták elő, amelyben 100 férőhelyet a nemzetiségi oktatás számára biztosítanak. A demográfiai felmérés és az oktatás helyzetének elmezése alapján a megyei tanács határozatban mondta ki: Továbbra is elsőrendű feladat a nemzetiségi lakosság anyanyelvi oktatásának biztosítása és feltételeinek javítása. Ennek érdekében ösztönzi és segíti a nemzetiségi óvodai hálózat fejlesztését Pécsett és a megyében; Szorgalmazza a nemzetiségi anyanyelvi oktatást ott, ahol a megfelelő gyermeklétszám és az igény megvan; A megüresedett állásokra az érintett községek és városok nemzetiségi pedagógusok részére hirdessenek pályázatot. A nemzetiségi pedagógusképzőben tanulókat ösztöndíjjal támogassák. A nemzetiségi foglalkozások levezetésére az óvónők a képesítést levelező úton is szerezhessék meg; Segítsék a nemzetiségi tanulóknak szakmunkásképzőbe való beiskolázását, a termelőszövetkezetek pedig irányítsák a fiatalokat mezőgazdasági szakmunkásképzőbe ; Sürgette a bólyi és a pécsi délszláv diákotthon határidőre történő megépítését és a beiskolázásokat; Megvizsgáltatta Pécsett egy szakosított tantervű szerb-horvát tannyelvű gimnáziumi osztály nyitásának a feltételeit, a nemzetiségi gyakorló iskolák létrehozásának lehetőségeit; a nemzetiségi iskolák felszereltségének a javítását; A tanórákon kívüli nyelvhasználat lehetőségeit; Egy olyan megoldás keresését kívánta, amely a nyelvoktató iskoláknál alaposabb képzést nyújt. Elrendelte, hogy ezeket a minisztérium hozzájárulásával próbálják ki. A korábbi mennyiségi szemlélettel szemben már ekkor felvetődik néhány elvi jelentőségű problémának a megoldása: a gyenge anyanyelvi ismeretekkel rendelkező gyermekek óvodai iskolaelőkészítése, illetőleg ennek bővítése, a pedagógushiány és az órarendi problémák megoldása, az anyanyelvnek a tanórán kívüli használata, az iskolai hálózat bővítése a középiskolák bevonásá-