Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/f. Politikai kezdeményezések, minőségi és mennyiségi fejlesztések a tanácsoknál

A nemzetiségek helyzetét közös ülésen tárgyalta 1969. április 23-án az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága és a Somogy Megyei Tanács V. B. is, amikor értékelték a nemzetiségiek körében végzett politikai, gazdasági és kulturális munka színvonalát. A közös határozatban hosszabb távra jelölték meg a feladatokat, melyekről azok értékelésekor szólunk. Az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága és a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1969. június 24-én feladatul a német nyelvű oktatás bevezetésének lehetőségeit, az iskolahálózat szélesítésének feltételeit tette vizsgálat tárgyává. Ahol indokolt, azokban az általános iskolákban szervezzék meg a német nyelvoktatást. A gyönki gimnáziumban legalább egy tanulócsoportban 1970. szeptemben 1-től indítsanak német tagozatot. Ha van rá igény, úgy a bonyhádi gimnázium egyik első évfolyamán is induljon német tagozatos osztály. A megyei művelődésügyi osztály a továbbfejlesztés érdekében 1970-ben tájértekezletet tartott, ahol vázolták a megye nemzetiségi oktatásának keresztmetszetét. Györkönyben, Nagymányokon és Tolna I. számú iskolájában, ahol a tanulók száma az 50%-ot meghaladja, oktatnak nemzetiségi óraterv alapján. Ezekben az iskolákban a német órákat nem csatlakozó óraként állították be. Teljesen osztott osztályokban dolgoznak 20-24-es tanulólétszámmal. Hat iskolában több csoportban oktattak. Nyolcban csak alsó és felső tagozatos csoport, egyben teljesen osztatlan csoportban dolgoztak. Az 1969/70-es tanévben megindult a nyelvoktatás Bonyhád II. számú általános iskolájában, Mórágyon és Bátaapátiban. Ebben a tanévben 21 iskolában 67 tanulócsoportban 26 nevelő tanította a német nyelvet, köztük 4 iskolaigazgató. Az oktatásban részesültek száma 1277 fő, a megye járásaiban élő tanulók 4,43%-a, a megye össztanulóinak 4,07%-a. További 5 iskolában vannak tanfolyamos csoportok. Murgán és Diósberényben nevelő hiányában viszont az oktatás szünetelt. A murgai felső tagozatosok azonban Hőgyészen részesültek a nemzetiségi német nyelv oktatásában. A tárgyi feltételeket az igazgatók mindenütt megfelelően biztosították, vonatkozik ez a tantermekre, tankönyvekre, a segédfilmekre. A szemléltető eszközökkel való ellátás azonban nem kielégítő. Az oktatást végző 26 nevelő közül három már nyugdíjas, másik három e tanév végén megy nyugdíjba. Pótlásuk e pillanatban megoldatlannak látszott. Több helyen képesítés nélküli nevelő működött. Ezt nem látták problematikusnak abban az esetben, ha nemzetiségi anyanyelvű a nevelő és magyar nyelvű képesítése egyébként van, de három helyen pedagógiai képesítéssel nem rendelkező nevelőt voltak kénytelenek alkalmazni, akik a német nyelvben sem elég járatosak. A nevelők zöme azonban jól felkészült, nagy gyakorlattal rendelkeznek és a nehéz, fáradtságos munkát szívesen vállalják.