Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61
A tanulócsoportok számában változás nem történt, valószínűleg az iskolákéban sem. A 72 képesített nevelő közül 2 középiskolai német szakos tanár (Véménd, Nagykozár), 1 polgári iskolai tanár (Hidas), 2 általános iskolai német szakos tanár (Mecseknádasd, Fazekasboda) működött, a többiek magyar, illetőleg német képesítéssel is rendelkező tanítók voltak. A tárgyi feltételek az elmúlt tanévhez viszonyítva javultak. A tankönyvellátás csak egy-két helyen akadozott. 62 Somogyban sem születtek újabb fejlesztési elképzelések, az oktatómunka az előző tanévben kialakult keretek között folyt tovább. A minisztérium az 1957/58-as tanév előkészítéseként Tolna megyében kezdeményezett szervezőmunkát. Még az előző tanév befejezése előtt tájékoztatta a megyét a német nemzetiségi oktatás bővüléséről, a korábban már ismertetett közép- és felső fokú iskolákról, valamint az általános iskolai tanulólétszám bővülésének országos eredményéről. Adatai szerint 1956. szeptember 15-ig az előző tanévi 6503 tanulóhoz további 598 fő kapcsolódott be a német nemzetiségi oktatás valamelyik formájába. Jelentést kért a fejlesztési elképzelésekről. A jelentés szerint 7 iskolában, 19 tanulócsoportban 378 tanulót vontak be a nyelvoktatásba. Ezek Nagymányokon, Kismányokon, Majoson, Németkéren, Bikácson, Diósberényben és Szakadatban működtek. A németkéri iskolában német szakkör működését is engedélyezték. A szervezőmunka a tanév megkezdése után is folytatódott. Feltehetően szóbeli úton rendelkezhetett a minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, melyre 1957. október 4-én a megye tájékoztató felmérést készíttetett a nemzetiségi német nyelv oktatása iránt felmerülő igényekről. A felmérés eredményei: Tolna községben minegy 140 tanuló igényli a nyelvoktatást az I. számú, további 40 tanuló pedig a II. számú iskolában. Bátaszék két iskolájában 160 tanuló érdeklődött, de ekkorra még nem dőlt el, hogy a német nyelvet idegen nyelvként, vagy nemzetiségi nyelvként vezessék-e be. A megyei osztályvezető felvilágosítást kért a bevezetés idejéről. A minisztérium válasza igen hamar megérkezett: az 1957/58-as, tehát a folyó tanévtől kezdődően engedélyezte Tolna község és Bátaszék iskoláiban a nemzetiségi német nyelvoktatást. A szülői értekezleteket a két községben csak később tartották. A bátaszéki általános fiúiskolában az 1957. november 6-án tartott szülői értekezleten a szülőket tájékoztatták a lehetőségről, arról, hogy kívánságukra heti 3 órában tanítják a német nemzetiségi nyelvet. A jelenlévő 43 szülő egyhangúlag kinyilvánította a bevezetésre vonatkozó igényt. A leányiskolában november 14 én a megjelent 26 szülő is egyhangúlag kérte a nyelvoktatást. Tolna község I. számú iskolájában a november 11-én tartott szülői értekezleten 70 szülő volt jelen. A feltett kérdésre itt is egyhangúlag kérték a
