Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

fatást megszervezni, melyhez 1 fő nevelő biztosítása szükséges. A minisztérium a nyelvoktató iskola kialakítását engedélyezte. Még a tanév megkezdése előtt kérte a szövetség a minisztériumot a megye nemzetiségi problémáinak vizsgálatára. A minisztérium felhívására jelentette a megye, hogy Ecseny községben 31 tanuló részére beindítják a német nemzetiségi nyelvoktatást. Az engedélyt ehhez 1956. szeptember 10-én megkapták. A tanév megkezdése után októberben újabb felmérést végeztek. Miklósin szülői értekezleten 51, Bonnya községben 27, Zics községben 87, az öszszes tanuló 84%-a, Nágocson 57 tanuló részére kérték a német nyelvoktatás bevezetését. A minisztériumi engedély, minden bizonnyal az oktatásigazgatásban is bekövetkezett zavarok miatt, nem érkezett meg.

57 Tolna megyében szervezési tevékenységről nincs forrásunk. Megállapítottuk azonban, hogy ebben a tanévben német nyelvoktatás folyt Szakadat községben 28 tanuló, Németkéren, Majoson, Diósberényben a felső tagozatosok, Bikácson 9 tanuló részére, valamint Kismányokon.

58 Az 1956 őszén bekövetkezett forradalmi események a nemzetiségi oktatás menetét alig érintették. Az esetleges változásokat nem politikai események okozták. Baranyában számottevő változás nem történt. Megszűnt az oktatás, tanulólétszám-csökkenés miatt Kiskassán. A tanulók száma, elköltözés miatt 11 főre csökkent. Átmenetileg csökkent az oktatás Üjpetrén, a nevelő huzamosabb ideig tartó betegsége miatt. Mohács-Szőlőhegyen az iskola épületének átépítése miatt három turnusban tanítottak, így a nemzetiségi órák megtartására nem maradt idő. Pécsett (Nagyárpádon) nevelőhiány okozta a szüneteltetést. A délszláv anyanyelvek oktatása minden nyelvoktató és anyanyelvű iskolában zavartalanul folyt. Néhány iskolában a fent említetteken kívül is csökkent a tanulók száma, de ezek a nemzetiségi oktatás létét nem veszélyeztették.

50 Somogy megyében változásra utaló adatot nem találtunk. A későbbi adatokból következik, hogy a működő iskolák számában nem történt változás. Tolnában seholsem szűnt meg, és nem is szünetelt az oktatás. A gyönki iskola az 1956/57-es tanévre engedélyt kapott a német nemzetiségi nyelv oktatására, de előbb nevelőhiány, majd az októberi események miatt az oktatást nem indították be.

65 A Művelődésügyi Minisztérium már 1957. január 29-én írásbeli tájékoztatást kért a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a megoldásra váró problémákról, a továbbfejlesztés lehetőségéről. Baranyában ekkor még fejlesztési elképzelések sem születtek, de az 1957!58-as tanév elején, 1957. szeptember 11-én elrendelték Erdősmárok iskolájában a német nyelvoktatást, függetlenül a tanulók számának 15 főre történő kiegészíthetőségétől.

61 A tanév végén készített szakfelügyelői jelentések beszámolnak a nemzetiségi iskolák adatairól, a tanítás menetéről és a szervezési kérdésekről.