Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960/61

dásában végzett munkát sikeresnek tartotta. A német nyelvoktató iskolák száma kilenccel emelkedett. Gyódon valamennyi tanuló jelentkezett az anyanyelvi oktatásra, ezért itt a nemzetiségi órarend szerint tanítottak. Megoldandó legnehezebb feladatnak ez évben is a német tannyelvű párhuzamos osztályok megszervezését tekintették. Részletes felmérést végeztek, de eredményt nem sikerült elérni. Egyedül Gyódon kérte 7 szülő a német tannyelvű oktatás bevezetését, A szülők ellenállása mellett a szervezők nem kaptak megfelelő segítséget a helyi párt- és tanácsi szervektől sem. Az oktatás minőségének javulása akadályát a tantervekben és a tankönyvekben található maximaiizmusban fedezték fel. A nevelők és a tanulók körében ugyanakkor provincializmussal is találkoztak. További feladatul a párt- és a tanácsi szervekkel történő felvilágosító munkát jelölték meg. Továbbképzés hiányában nemzetiségi ankétot kívántak szervezni, melyen a szakfelügyelők tapasztalataikat értékelik és megjelölik a legfontosabb gyakorlati munkát. Az év végén készített jelentésben számszerű adatot adnak a nemzetiségi iskolahálózatról és a tanulólétszámról. A megyében az anyanyelven tanító iskolák száma 5 (4 délszláv, 1 román). Tantárgykénti oktatásban 62 iskola vett részt (48 német, 14 délszláv). Ezek tanulócsoportjainak száma 101 német, 31 délszláv. A nyelvet tanulók száma 1849 német, 598 délszláv (a pécsi délszláv tannyelvű iskolával és német anyanyelvet tantárgyként oktató iskolával együtt). A korábban kitűzött célt, a tannyelvű iskolahálózat bővítését a tanév végéig sem tudták megvalósítani, a párt és a tanács helyi szervei továbbra sem adtak megfelelő segítséget. A következő tanévben megvalósíthatónak tartották 9 újabb iskolában az anyanyelvi oktatás bevezetését és Felsőkeresztúron az I. osztályban az anyanyelvi oktatás megszervezését. A minőségi munka gátló tényezőjének fogták fel a már ismertetett maximaiizmus mellett a heti 3 óraszámot, melyet alacsonynak tartottak. A tanerő ellátottságot kielégítőnek minősítették.

52 3/d. A nemzetiségi iskolahálózat kialakulása 1956-1960'/'61 között Az 1956151-es tanév előkészítésekor az Oktatási Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője az SZKP XX. Kongresszusát követően kialakult gyökeres politikai fordulatra hivatkozik, mely során az MDP és az állam intézkedéseivel a magyar dolgozókéval azonos szabadságjogokat kíván biztosítani a hazánkban élő nemzetiségi kisebbségeknek. Az iskolahálózat bővítését hangsúlyozó cikkében áttekintette a felszabadulás utáni eredményeket, és számszerű adatokat közöl az 1955/56-os tanévről. Adatai szerint ekkor az országban 43 nemzetiségi óvodában, 300 általános iskolában, 3 általános gimnáziumban, 3 tanítóképzőben, a szegedi Peda-