Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 3. Az alkotmány megalkotásától a módosításáig 1949-1972 - 3/b. A mennyiségi fejlesztések időszaka. A politikai szervek közvetlen irányítása 1949-1953

azt augusztus 3-ig meghosszabbította. Az 1946/47-es iskolaév megkezdését szeptember 9-re tűzte ki.

41 Az oktatás szerbhorvát nyelvű tanterv hiányában szükségszerűen a magyar tannyelvű tanítóképző intézetek tantervére alapozottan folyt. Ezt azonban nehezen lehetett adaptálni, félő volt, hogy a folyamatos tanítást akadályozza. A főigazgató ennek elkerülésére javasolta a miniszternek, különösen a szerb és horvát irodalmat illetően az óraterv sürgős elkészíttetését és kötelezővé tételét. A tanterv és az óraterv csak az 1946/47-es tanévben készült el.

42 Generális rendelkezése: az intézet óratervébe megállapított keretek között a líceum és tanítóképző intézetek számára érvényben lévő tantervi anyagot a szerbhorvát nyelv és irodalom anyagával bővítve kell tanítani. A tanítás nyelve - a magyar nyelvi és irodalmi órák kivételével - ,,a délszláv nyelv". A rendelet részletesen meghatározta a szerbhorvát nyelv és irodalom című tantárgy tanmenetét. Az intézet feladatává tette a történelem, a földrajz, ének, rajz és kézimunka tárgyak tanmenetének összeállítását, mindenütt figyelemmel a délszláv népekre vonatkozó ismeretanyagra. Ideológiai, politikai követelményként szabta meg, a feldolgozás nem lehet rosszakaratú, célzatosan magyarellenes, olyan beállítottságú, amely a magyar és a délszláv népek baráti együttműködését veszélyeztethetné. 3/b. A mennyiségi fejlesztések időszaka. A politikai szervek közvetlen irányítása 1949-1953 A két munkáspárt egyesülését követően a Magyar Dolgozók Pártja a kisajátított hatalmat a közigazgatás átalakítására, tevékenysége egy részének átvételére, illetőleg intézkedéseibe való közvetlen beavatkozásra használta fel. Az oktatásigazgatás szervezeti és működési rendje az I. Tanácstörvény (1950. évi I. törvény) életbe lépésével az 1950-ben megalakult megyei tanácsok kereteiben jött létre. Az oktatásügyi osztályok egyéb feladataik mellett átvették a tankerületi főigazgatóságok szerepkörét, az óvodáktól a gimnáziumokig a közoktatás ügyének az irányítását és ellenőrzését. A járási végrehajtó bizottságok kereteiben oktatási csoportokat szerveztek. Az általános felügyeletet a megyei apparátusban dolgozó függetlenített tanulmányi felügyelők, a szakfelügyeletet a megyék által kinevezett félfüggetlenített szakfelügyelők végezték. Az oktatási osztályok jelentősége és hatásköre a II. Tanácstörvény (1954. évi X. törvény) hatályba lépése után bővült, hatósági jogkört kaptak. Ezután már nem a végrehajtó bizottságok hivatali szervei voltak, hanem önálló jogkörrel rendelkeztek.

43 A III. Tanácstörvény (1971. évi I. törvény) jogkörüket tovább bővítette, önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkört biztosított számukra.