Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 1. Előzmények a két világháború között

E rendszer előnye az, hogy alternatívákat biztosított. Szolgálta az elmagyarosodást csakúgy, mint a nemzetiséghez történő kötődést. Segítette ugyanakkor a kétnyelvűség kialakulását, illetőleg elmélyülését. Nagy tábora volt a magyar tanítási nyelv mellett történő anyanyelvi írás és olvasás oktatásának is. A szülők, a helyi hatóságok sok helyen görcsösen ragaszkodtak hozzá. A felsőbb oktatásigazgatási szervek ekkor még liberálisan közelítették meg a problémát, javaslataikkal, a feltételek javításával igyekeztek az érdekelteket meggyőzni. Érdekes, hogy e politika eredményeként ekkor működött a régióban a legtöbb nemzetiségi iskola és ekkor oktatták a legtöbb nemzetiségi tanulót anyanyelvén. A teljesen anyanyelven történő oktatásnak ekkor még kevés híve (szülő, pedagógus, politikus) volt. Az egységes rendszer bevezetése ezt a folyamatot megtörte és a c) típusú iskolákat és ezek tanulóinak szüleit válaszút elé állította. A meggyőzésre, a feltételek biztosítására az áttérésre nyitva hagyott három év nem lehetett elegendő. Az áttérés, elsősorban Baranyában nagy ellenkezések közepette történt. Sok helyen inkább lemondtak a nemzetiségi oktatásról. Az újabb áttérés, a nemzetiségi nyelven történő oktatás bevezetése további konfliktusokhoz vezetett. Most már nemcsak a szülői akarat, hanem a pedagógiai igény is áldozatául esett a pillanatnyi politikai igényeknek, a német fasizmus térhódításának.

10 A VKM felügyelete alá tartozó iskolák nehéz helyzetbe, védekező állásba kerültek. A Volksbund fenntartásában működő nemzeti szocialista oktatást a magyar hatóságok tudomásul vették. Nemzetiségi iskolahálózat a Délkelet-Dunántúlon 1941-1944

11 Iskolatípus Baranya Somogy Tolna Összesen Teljesen anyanyelvű oktatás: Német 78* 10** 34** 122 Magyar—német 32 — 7 39 Magyar—német—sokac 1 — — 1 Német—horvát 1 _ — 1 Szerb 2 — — 2 Horvát — — — — Iskolák összesen : 114 10 41 165 Német tagozat a magyar iskolában: Egységes rendszerű Német — 18 3 21 Szerb — — 1 1 Horvát — 1 — 1 Iskolák összesen: 19 4 23 * Az 1943/44-es tanévben. ** Az 1941/48-as tanévben.