Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

fejezése 1948. június 23-án történt meg, s az ekkor készített jegy­zőkönyv a zár alá vételről tartalmazza a rend főnöknőjének a kö­vetkező kijelentését: ,,a Miasszonyunkról nevezett női kanonok­szerzetesrend a pécsi rk. Szent Erzsébet leánygimnázium, rk. Szent Margit leánylíceum- és tanítóképző intézet, rk. Boldog Alexia ált. iskola és a velük kapcsolatos tanulóotthonok, mindennemű ingó és ingatlan vagyontárgyát a . . . szerzetesrend jogos és elidegenít­hetetlen tulajdonának tekinti, s azok önkéntes átadására magát nem érzi feljogosítva és nem is hajlandó. Az alább felsorolandó . . . va­gyontárgyak erőszakos elvételének azonban nem áll módjában el­lenállni". 48 Ezek után a leltárak átadása-átvétele megtörtént, de né­hány probléma - pl. a Scitovszky tér 6. sz. alapítványi épület után járó kegydíj fizetése, a világi alkalmazottak természetbeni lakása ­további intézkedést igényelt. Vita tárgyát képezte az intézet dísz­terme és a vele kapcsolatos helyiségek, mivel ezek — a rend kép­viselőnője szerint - egyházközségi célokat is szolgáltak, s ezért a törvényre hivatkozva, kérték ezek további használatát. Ugyancsak tisztázást igényelt a rendi és államosított épületrészek szétválasz­tása, ill. közös használata. Ezeknek a problémáknak a rendezésére az 1948. november 17-én kiküldött „államosítási rendeleteket ellen­őrző bizottság" (vezetője: Csépányi Gyula, a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének megyei titkára) tett javaslatot, 49 majd véglege­sen 1950. április 14-én a kéttagú államosítási bizottság (dr. Cserdi Ferenc és Orsós László) döntött. A bizottság munkáját lezáró érte­kezleten részt vettek már a népi szervek, a tankerületi főigazgató­ság, a volt iskolafenntartó és az újonnan kinevezett iskolák (gim­názium, pedagógiai gimnázium, ált. iskola és kollégium) képvise­lői, ill. igazgatói is. Az ekkor készített jegyzőkönyv szerint az is­kolánál 1948. július 29-én már volt államosítási bizottság, de en­nek határozatát a VKM csak módosításokkal hagyta jóvá. A két­tagú államosítási bizottság az előző bizottsági döntést most módo­sította, az államosítást kiterjesztette a nem államosított zárdaépü­letre, udvarra, kertekre és egy lakóházra. Ez az újabb döntés, a templom kivételével, már minden ingatlant állami tulajdonba vett, mivel a 8000/1948. VKM sz. rendelet 8. § 1. bekezdésének hatálya alá estek. A jegyzőkönyv szerint ugyanis „a most állami tulajdonba

Next

/
Thumbnails
Contents