Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

Ezek után az elnöklő Nagy Imre a vitát lezárta, Slachta Margit határozati javaslatát elnöki hatáskörében visszautasította és javasolta, hogy az országgyűlés naplójából azt, mint az ország szuverenitását és becsületét sértőt, töröljék. Ezután - az ellenzéki képviselők javaslatát elfogadva - elrendelte a névszerinti szavazást, melynek eredményét az előzőekben már ismertettem. A képviselők a szavazás után elénekelték a Himnuszt, s mivel Slachta Margit ülve maradt, az elnök javasolta - magatartása miatt - a Mentelmi Bizottság elé való utalását. A törvénycikket Tildy Zoltán köztársasági elnök és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes aláírásával még a tárgyalás napján kihirdették és hatályba lépett. Az oktatási intézmények államosításának végrehajtása A gyakorlati végrehajtás az 1948. június 27-én megjelent 8000/ 1948. VKM sz. rendelet (2. sz. melléklet) alapján több fázisban történt. Az első lépés a Belügyminisztérium által elrendelt záralávétel volt. A BM rendeletét Baranya vármegye Felügyeleti és Körzeti Szemlélője, Laki István rendőr alezredes, küldte meg az érdekelteknek, így Pécs thj. város polgármesterének is.

46 Ebben a belügyminiszter, hivatkozva a 6500/1948. Korm. sz. rendeletre és felhatalmazásra, elrendeli ,,a nem állami kézben lévő óvodák, iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok épületei, berendezései és az ezek fenntartásának céljait szolgáló egyéb vagyonnak ... az 1948. január hó l.-i leltári állapot szerinti . . . zár alá vételét", továbbá, hogy azokat „a VK Miniszter vagy az általa kijelölt szerv engedélye nélkül elidegeníteni nem szabad", mert az a BTK 359. §-a szerinti büntetés alá esik. A BM rendelete felhívta a „körzeti szemlélőt", hogy a kormányrendelet végrehajtásáról „haladéktalanul és minden eszközzel gondoskodjék ... a leltári tárgyak elszállítását akadályozza meg" és „ezen rendelet tartalmát haladéktalanul kö-