Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
B. Az iskolák államosítása
Jágónak községben H. János ig. tanító, valamint B. Magdolna tanítónő . . . megtagadták. M. Béla azon nyilatkozatával, hogy amikor a bányákat, bankokat és nagyüzemeket államosították, akkor sem lettek megkérdezve, úgy most se kérdezzék meg őket. H. János és B. Magdolna pedig azon kijelentéssel, hogy ők az iskolák államosítása ügyében a szakszervezetük útján már állástfoglaltak, így az egyéni aláírást megtagadják. Vásárosdombó, 1948. június 16. Harmath Dénes körjegyző." A mellékelt „Gyűjtő" fejlécének szövege: „Alulírottak kérjük az iskolák államosítását és a kötelező hitoktatás meghagyását. Aláírás, szül. év." Baranya megyében a német lakosság kitelepítése miatt 1946-ban 128 helyen felfüggesztették a községi autonómiát, a községi képviselő testületek ezért nem működtek. 44 Ezeken a helyeken a községi elöljáróságok foglaltak állást a népi szervekkel közösen. így pl. Magyarszéken az 1948. június 6-án felvett jegyzőkönyv szerint: „Tekintettel arra, hogy a községben az önkormányzat a 9560/1945. M. E. sz. rendelet értelmében fel van függesztve, ezen ügyben az elöljáróság hoz határozatot és . . . tárgyalásába bevonja az Ufosz. és Fékosz. helyi szervezetét is." A jegyzőkönyv szerint a községi bíró ismertette az államosítás célját, megmagyarázta, hogy a népi demokrácia előfeltétele, hogy az ifjúság nevelése az állam kezébe kerüljön, mivel az elmúlt három évben a klerikális nevelés antidemokratikus volt. Rámutatott arra, hogy az államosítás tekintélyes megtakarítást jelent a község népének, valamint, hogy a község kántortanítója T. Nándor, pedagógus szempontból is előnyösnek tekinti az államosítást. Ezek után egyhangúlag határozatot hoztak az államosítás mellett. A községi képviselőtestületek és népi szervek az iskolák államosítását támogató határozatukat gyakran kiegészítették egyéb kívánságaikkal, így pl. Cserdi községben az 1948. június 5-én tartott rendkívüli közgyűlésen egyhangú határozatban kimondták: „Az iskolák államosítását a község az újjáépítő demokratikus országnak kulturális fejlődése érdekében szükségesnek tartja", mert ez „a tanítók fizetésének rendezését. . ., a tanítói párbér . . . nyitott és nem kívánatos kérdését lezárja, és a párbér megszüntetésével. . .
