Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

Az iskolák államosítását megelőző politikai küzdelmek A választások után az erejében megnövekedett kormánykoalíció a korábbinál határozottabban haladt előre az állam és egyházak kapcsolatának rendezésében. Dinnyés Lajos miniszterelnök 1947. októberi programbeszédében már az egységes állami tankönyvek bevezetéséről, az állam és egyházak kapcsolatának végleges rende­zéséről beszélt. A törvényhozás 1947. december 4-én megszüntette a „bevett" és „elismert" felekezetek közötti jogi különbségeket, s az egyházi adó kényszerjellegét. Ortutay Gyula vallás- és közokta­tásügyi miniszter pedig 1948. május 15-i sajtókonferenciáján be­jelentette az egyházi iskolák államosításának tervét. Az államosí­tást a legtöbb egyház reálpolitikai megfontolásból megértéssel fo­gadta, vagy legalábbis tudomásul vette. A református, evangélikus, izraelita egyházakkal 1948 tavaszán sikerült megállapodásra jutni. A katolikus egyházzal azonban a megegyezési kísérletek kudarcba fulladtak. A prímás egyházi szankciókkal fenyegette meg azokat, akik az államosítás mellett nyilatkoztak, és az általa irányított Ka­tolikus Szülők Vallásos Szövetsége tömegakciókat szervezett, a templomokban felolvasott pásztorlevelek és aláírásgyűjtő kampá­nyok útján igyekeztek hangulatot kelteni az iskolák államosítása ellen. 40 Baranyában és Pécsett a szegedihez és pócspetrihez hasonló súlyos incidensek nem fordultak elő, de a korabeli pécsi újságok hírt adtak a cisztercita és Pius gimnáziumokban történt államosítás elleni agitációról, aláírásgyűjtésről. 41 A templomokban a pásztor­leveleket felolvasták, néhány községben ez is elmaradt, de ezek nagyobb hatást nem váltottak ki. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a katolikus klérus „nemcsak a többi egyháztól szigetelődött el, ha­nem jórészt a katolikus hívőktől is, ... főleg azért, mert az álla­mosításról szóló törvényjavaslat változatlanul hagyta a kötelező iskolai vallásoktatást, és egyáltalán nem érintette azokat az intéz­ményeket, ahol az egyházak vallásos tevékenysége és a papi után­pótlás biztosítása folyt. Ilyen körülmények között... a hívők több­sége előtt sem volt egészen világos, miért hadakozik a katolikus klérus olyan elkeseredetten, hogy a tanulóifjúság kellően felszerelt

Next

/
Thumbnails
Contents