Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

B. Az iskolák államosítása

A történelmi örökség Baranya megye a Horthy-rendszertől elmaradott, elaprózott és az iskolák fenntartása (jellege) szerint rendkívül megosztott elemi népiskolai hálózatot örökölt, melyet - az országos helyzettel egybevetve - az alábbi kimutatás szemléltet: Iskolák Országos adatok

1 Baranyai adatok

2 jellege iskolák száma aránya % iskolák száma aránya % Állami 1511 22,6 26 6,9 Községi 720 10,8 25 6,6 Társulati, egyesületi. 106 1,6 11 2,9 magán Róm. kat. 2738 41,0 229 60,6 Református 1029 15,4 67 17,7 Ág. evang. 370 5,5 16 4,2 Görögkeleti 17 0,3 — — Görögkat. 130 1,9 — — Unitárius 11 0,2 — — Izraelita 47 0,7 4 1,1 Összesen 6679 100,0 378 100,0 1 A Köznevelés 1946. évi 12. számában közölt felmérés adatai a felszabadulás előtti helyzetről. 2 Baranya vm. és Pécs thj. város tanfelügyelőségének hivatalos statisztikai adatai az 1942. október 1-jei állapot szerint. A tanfelügyelői statisztikában közölt egyéb adatok szerint Baranya vm. akkori területén 7 járás, 1 thj. város (Pécs), 1 megyei város (Mohács), 287 iskolával bíró község és 16 iskolátlan község volt. A 380 elemi népiskola közül 349 (88,7%) volt belterületi 586 tanteremmel és 31 (11,3%) külterületi 52 tanteremmel. Az összesen 638 tanteremben a 33 263 tanulót 716 tanító (ebből 248 tanítónő) tanította. Az iskolafenntartók szerinti megosztottságot jelzi a felekezeti iskolák közel 84%-os aránya, szemben az országos 65%kal. Az állami és községi népiskolák részesedése 13,4%-ot tett ki, s ez 20%-kal kevesebb az országosnál, viszont ezekbe az iskolák-