Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

szere", a 9% körüli cigány tanköteles arányra, valamint a növekvő pedagóguslétszám ellenére állandósult pedagógushiányra.

84 Az elmaradottabb térségek nyomasztó helyzetének érzékeltetésére még két példát idézünk : Az egyiket Mayer Cyörgyné dolgozatából vettük: „A sajátos pedagógiai feladatok megoldásához felkészült és helyben lakó pedagógusokra lenne szükség . . ., vannak »utazó tantestületek" (helyben szinte nem is lakik pedagógus), még az igazgató is bejáró, vannak 10-20-50%-ban képesítés nélküli nevelőt alkalmazó intézmények."

85 A másik példa Balatoni Tamásné: Halmozottan hátrányos helyzetben c. dolgozatából való : A Magyarmecskei Körzeti Ált. Iskolában a tanulók 35%-a veszélyeztetett, 40%-a hátrányos helyzetű, közel 60%-a cigány származású, s közülük 20% még telepeken él. A tantestületből többen Pécsről járnak ki, vállalva a napi 80 km-es utazást.

86 Összegzés, következtetések Az általános iskolák több mint négy évtizedes fejlődésének egyik lényeges és szükségszerű mozzanata volt a kislétszámú iskolák felső tagozatainak körzetesítése, amely lehetővé tette a települési adottságok miatt hátrányos helyzetű tankötelesek szakrendszerű oktatásba történő bekapcsolását, s ezáltal a művelődési egyenlőtlenségek csökkentését. A körzetesítés általunk ismertetett első és második szakaszában - a 60-as évek végéig - csak kevés elnéptelenedő kisiskola, ill. ezek felső tagozatainak többsége szűnt meg. A községek 90-92%-ában még legalább az alsó tagozatos iskolák megmaradtak. Az iskolakörzetesítés harmadik szakaszában - a 70-es évek elejétől a 80-as évek közepéig - bekövetkezett az alsó tagozatos kisiskolák tömeges megszüntetése is, a tanulók bejáratása, ill. ált. iskolai diákotthonokban való elhelyezése útján. Ennek eredmé-