Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
(28 visszaállításra tervezett kisiskola) végezte el, és az erről készített jelentés 1986 augusztusában készült el. 82 Az elemzés megállapítja, hogy „a körzetesítés szükséges mozzanata volt a magyar közoktatás fejlesztésének", melyet „nem lehet alapjaiban negatívan értékelni", mivel „jelentős szakmai célok megvalósításának volt a feltétele . . . hozzájárult a községi iskolák eredményeinek javulásához, az iskolák közötti különbségek csökkentéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség növeléséhez, a kultúra demokratizálásához". A negatív hatások taglalása főleg a tanulók és pedagógusok szempontjait veszi figyelembe: „a körzetesítés legjelentősebb negatív hatása az utaztatással függ össze" (óvodások és alsó tagozatosok. nagy száma), melyet a felügyelet hiánya, ill. a szükségmegoldás miatt szervezett körzetesítésből adódó nagyobb távolságok súlyosbítanak. Néhol „nem mérlegeltük kellő alapossággal ... a központi iskolának kijelölt intézmények feltételrendszerét, befogadóképességét ... az utaztatás megterhelő voltát stb", s „fokoztuk az egyébként is hátrányos helyzetű gyermekek indulási hátrányait". A pedagógusokról szólva a jelentés megállapítja: „Sok esetben a pedagógushiány hozta létre az ésszerűtlennek tűnő iskolakörzeteket. A kisközségek nagy részében nem voltak meg az értelmiségi réteg számára elfogadható életkörülmények" és a bírálók „valószínűleg zavarba jönnének, ha a halódó községekben - a fejlődés semmi jelét nem látva - kérnék tőlük hivatásuk gyakorlását, a komfort nélküli lakás, némi területi pótlék és átlagfizetés ajánlatával". A teljes körű felülvizsgálat (1984) megállapította, hogy Baranyában 123 olyan település van, ahol a gyermeklétszám 10 fő feletti, ami indokolttá tenné a helybeli oktatás újbóli megszervezését, de ezt akadályozza az a körülmény, hogy a korábbi iskolaépületek nagy részét a községi tanácsok értékesítették vagy lebontották. 83 Az 1970. óta megszűnt v. szünetelő 167 iskola még meglévő tantermeinek száma 87, s „a települések 82,6%-a nem rendelkezik tantermi célra használható helyiséggel, 130 községben nincs szolgálati lakás, s az eleve korszerűtlen, komfort nélküli lakások száma 40. A 167 település közül csak 13-ban működik . . . óvoda."
