Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

Az egyik, hogy a megyei tanács kötelezi a végrehajtó bizottságot, hogy „határozza meg azoknak a csökkenő népességű aprófalvaknak a körét, ahol lehetőséget lehet, ill. kell biztosítani a nemzeti vagyon (lakás, földterület stb.) hétvégi célú hasznosítására". A másik, hogy „munkálja ki a zömében cigánylakta alapfokú települések speciális ellátási igényeit. . ."

76 Ezek után nézzük, hogyan alakult Baranya megye közoktatásának VI. ötéves tervel

11 A tervkoncepció szerint a közel 7,5 milliárd forintos, központilag szabályozott tanácsi fejlesztési alapból 7,3 milliárd forintot irányoztak elő beruházási célokra. Ebből a kulturális ágazat részesedése 830 millió Ft (11,3%) volt. Ha ehhez az „átvett pénzeszközöket" is hozzáadjuk, 916,6 millió Ft a végösszeg. A kulturális beruházások területi elosztásában már érzékelhető bizonyos fokú eltolódás a községek javára az alábbiak szerint: - Pécs m. város és városkörnyéke 516,8 M Ft 56,4% - Többi város és városkörnyéke 150,8 " " 16,4% - Községek 169,7 " " 18,5% - Megyei közvetlen intézmények 79,3 " " 8,7% Összesen: 916,6 M Ft 100,0% A kulturális ágazat fejlesztési előirányzatából 757,4 M Ft-ot (82,6%) a közoktatás és 159,2 M Ft-ot (17,4%) közművelődés, sport- és ifjúsági célokra terveztek. A közoktatás fejlesztési előirányzatból 626,4 M Ft (68,4%) volt az alapfokú oktatás részesedése az alábbi bontásban: - óvodák fejlesztésére 92,6 M Ft - ált iskolák fejlesztésére 500,2 - gyógypedagógiai intézmények fejlesztésére 33,6 Összesen: 626,4 M Ft