Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
kének készített beszámoló 1978-ban, amely az oktatási-közművelődési és egészségügyi intézményekről a következőket állapítja meg: „a pénzügyi-működési és fejlesztési lehetőségek mérséklődnek ... az egyik intézmény megszüntetése vagy irányításának megváltoztatása nemcsak nem zárja ki, de feltételezi a másik intézmény fejlesztését, bővítését". Továbbá : „Baranyában a művelődési intézmények összevonása és megszüntetése gyorsabb volt az országosnál ... Az ált. iskolák 36%-a megszűnt 1971 és 1977 között. Ez összefügg a településstruktúrával." Majd hozzáfűzi a beszámoló ehhez a következő megállapítást: „A gyorsabb intézménykoncentráció ellenére a meglevő intézmények nagy része alig képes feladatát ellátni és működése rendkívül gazdaságtalan... tovább kell haladnunk tehát az intézmények összevonásában."™ Hogy itt miről is volt szó, azt még két dokumentummal világítjuk meg: Az egyik a 3324/1977. MT sz. határozat mellékletéből „Az alsó- és középfokú oktatási intézmények szervezeti összevonásának irányelvei" 2. pontja: „Az ált. iskolákat - fenntartásukat tekintve - 16-24 tanulócsoportos intézményekké indokolt összevonni. Ahol lehet, létesüljenek 24-32 tanulócsoportos ált. iskolák (vagy több tagiskolával működő ilyen nagyságú körzeti ált. iskolák)." A másik, feltehetően az Oktatási Minisztérium által is elfogadott álláspont, mely szerint: „Egy-egy oktatási fokozaton belül a sok kis intézmény fenntartása költségesebb, mint a kevesebb, de nagyobb intézményé. Minden . . . fokozatban más az optimális intézménynagyság ... a túl kicsi és a túl nagy intézmény egyaránt gátja lehet a gazdaságos, hatékony oktatásnak. A túl kicsi azért, mert nem tudja biztosítani a színvonalat . . . gondolunk itt például az osztatlan és a félig osztott ált. iskolákra ... A túl nagy intézménynél pedig az oktatás tömegszerűvé válik . . Az idézett dokumentumok ugyan nem mondják ki expressis verbis a kisiskolák megszüntetésének szükségességét, de gazdaságossági megfontolásokból, erre inspirálnak. Baranya megyében az előző fejezetekben már ismertetett tényezők mellett ez a fejlesztéspolitika is jelentősen hozzájárult a kisiskolák megszüntetéséhez: 1975-1980 között megszűnt az ált. iskolák 1/3-a, a kislétszámú iskolák aránya 52%-ról 30%-ra és a tagiskoláké 56%-ról 31%-ra