Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

kének készített beszámoló 1978-ban, amely az oktatási-közműve­lődési és egészségügyi intézményekről a következőket állapítja meg: „a pénzügyi-működési és fejlesztési lehetőségek mérséklőd­nek ... az egyik intézmény megszüntetése vagy irányításának meg­változtatása nemcsak nem zárja ki, de feltételezi a másik intéz­mény fejlesztését, bővítését". Továbbá : „Baranyában a művelődési intézmények összevonása és megszüntetése gyorsabb volt az orszá­gosnál ... Az ált. iskolák 36%-a megszűnt 1971 és 1977 között. Ez összefügg a településstruktúrával." Majd hozzáfűzi a beszá­moló ehhez a következő megállapítást: „A gyorsabb intézmény­koncentráció ellenére a meglevő intézmények nagy része alig ké­pes feladatát ellátni és működése rendkívül gazdaságtalan... to­vább kell haladnunk tehát az intézmények összevonásában."™ Hogy itt miről is volt szó, azt még két dokumentummal világítjuk meg: Az egyik a 3324/1977. MT sz. határozat mellékletéből „Az alsó- és középfokú oktatási intézmények szervezeti összevonásának irányelvei" 2. pontja: „Az ált. iskolákat - fenntartásukat tekintve - 16-24 tanulócsoportos intézményekké indokolt összevonni. Ahol lehet, létesüljenek 24-32 tanulócsoportos ált. iskolák (vagy több tagiskolával működő ilyen nagyságú körzeti ált. iskolák)." A má­sik, feltehetően az Oktatási Minisztérium által is elfogadott állás­pont, mely szerint: „Egy-egy oktatási fokozaton belül a sok kis intézmény fenntartása költségesebb, mint a kevesebb, de nagyobb intézményé. Minden . . . fokozatban más az optimális intézmény­nagyság ... a túl kicsi és a túl nagy intézmény egyaránt gátja le­het a gazdaságos, hatékony oktatásnak. A túl kicsi azért, mert nem tudja biztosítani a színvonalat . . . gondolunk itt például az osz­tatlan és a félig osztott ált. iskolákra ... A túl nagy intézménynél pedig az oktatás tömegszerűvé válik . . Az idézett dokumentumok ugyan nem mondják ki expressis ver­bis a kisiskolák megszüntetésének szükségességét, de gazdaságos­sági megfontolásokból, erre inspirálnak. Baranya megyében az elő­ző fejezetekben már ismertetett tényezők mellett ez a fejlesztés­politika is jelentősen hozzájárult a kisiskolák megszüntetéséhez: 1975-1980 között megszűnt az ált. iskolák 1/3-a, a kislétszámú iskolák aránya 52%-ról 30%-ra és a tagiskoláké 56%-ról 31%-ra

Next

/
Thumbnails
Contents