Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
nulólétszám mérsékelt emelkedése mellett a körzeti iskolák számának megduplázódása, s a tagiskolák ennél is nagyobb mérvű emelkedése jellemezte (1. sz. melléklet). Ezt a növekedést Baranyában azonban központi beruházásból létesített tanteremfejlesztés nem támasztotta alá. Az 1950-1954 között létesített osztálytermek száma országosan 1275, Baranyában 54 volt: 1954. év végéig mindössze egy új 4 tantermes iskola készült el Pécs-Meszesen. A vidéki fejlesztések társadalmi erőforrásokból, némi megyei támogatással történtek. Erről ad számot az oktatási osztály 1953. október 15-én kelt jelentése, mely szerint „beruházási vonalon nagyfokú lemaradás mutatkozik, s ennek oka a meszesi építkezések elmaradása. A társadalmi úton létesítendő tantermek számában is lemaradás van, ami a körzetesítési terv végrehajtását nehezítette. Súlyos a tanteremellátás helyzete a komplex beruházások elmaradása miatt Komlón, ahol 3 osztályteremben háromszoros váltakozással folyik az oktatás." 29 A fejlesztések elégtelensége, a kivitelezés elhúzódása, a körzetesítési tervek helyenkénti megalapozatlansága, a fokozódó migráció miatt gyakori volt a körzeti iskolák felbomlása, majd újjászervezése. A fentiekben már idézett statisztikai jelentés szerint az 1952/53. tanév elején megszűnt iskolák közül újjászervezték a gyümölcsényit és megszüntették a kacsótai és markóci iskolákat. Osztott iskolává szervezték 1953/54-ben a bükkösdi, újpetrei és egyházaskozári körz. iskolákat, viszont megszűnt a Mohácsi Délszláv Ált. Iskola, és részben osztott iskolává fejlődött vissza a felsőszentmártoni iskola. Az elemzés szerint ,,az iskolák megszűnése a lakosság egyes községekhői való tömeges elvándorlásának következménye. ... Az iskolák számában a tervszám a teljesítésnél azért lényegesen nagyobb, mert a tervkészítés idején a törpe nemzetiségi iskolák . . . nagyohhszámú megszüntetése nem volt előre látható." (A jelentés itt feltehetően a kis délszláv tannyelvű iskolákra [tagozatokra] utal, ahonnan a tanulókat az 50-es évek elején létesített Pécsi Délszláv Központi Iskolába és Diákotthonba iskolázták be, de szerepe lehet ebben a Jugoszláviával megromlott politikai helyzetnek is.) A statisztikai elemzés a körzetesítési tervek végrehajtásáról szólva megjegyzi, hogy főként a sellyei és szigetvári járásokban voltak nehézségek, mivel itt a körzetesítési terveket „nem
