Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985

elejének, az utóbbi pedig a tanév végének a helyzetét vette figyelembe.) A tanulmány eléggé sötét képet fest a fiókiskolákról: „Sajnos, az ált. iskoláknak csaknem fele (fiókiskolák) papiros általános iskola . . ., a rideg valóság . . ., hogy . . . ezek az iskolák a régi népiskolák adottságaival és színvonalán működnek a háború sújtotta anyagi és személyi terhekkel nyomorítva. A fiókiskoláknak az anyaiskolákkal való érintkezése jóformán elméleti jellegű . . ., mivel a szükséges anyagi fedezet még az állami iskoláknál sem áll rendelkezésre." Ezek után a szerző felsorolta az egyéb gátló tényezőket: a tanszemélyzet hiányát, a tanulók lábbeli-ellátatlanságát, a közlekedési nehézségeket és az együttműködési készség hiányát az egyes felekezeti iskolák között. Ezek miatt a tanév folyamán több körzeti iskola felbomlott. Megállapította, hogy „a megye legnehezebb terepének a Hegyháti-járás bizonyult, ahol a . . . települési viszonyok, az utak hiánya és a telepítési zavarok . . . akadályozták ... a szervezés nehéz munkáját". Megemlítette még, hogy főleg a nem állami iskoláknál gondot jelent a fizetéskiegészítő államsegély elmaradása, továbbá a szülők tájékozatlansága és esetenként a kéttanerős iskoláknál az egyik nevelő betegsége vagy más okú mulasztása. Muszty László konkrét példák felsorolásával bizonyította, hogy a tehetősebb szülők többsége, anyagi áldozatot vállalva, gyermekét a polgári iskolákból és gimnáziumok alsó tagozatából szervezett általános iskolákba igyekezett beíratni, mivel ezekben a felső tagozaton szaktanárok oktattak. Ezért ezekben az iskolákban az osztályok zsúfoltak, nem egy esetben túllépték a 60 főt, míg pl. Pécs 11 állami népiskolából alakított ált. iskolájában, ahol a heti óraszámból átlagosan csak 13-at tanítottak szaktanárok, az osztálylétszámok 30-40 főt tettek ki. A tanulók társadalmi rétegződését vizsgálva megállapította, hogy „Társadalmi rétegtől függetlenül a szülők Pécsett a gimnázium mellé vagy alá épített ált. iskolába szeretnék gyermekeiket járatni ... s a munkás, aki gyűléseken az állami ált. iskola mellett lelkesedik, gyermekét inkább az előkelőbb színezetű . . . gimnáziumi ált. iskolába íratja", továbbá, hogy „vidéken még az önálló és körzeti ált. iskolában sem bíznak az ambiciózusabb szülők, s ha tehetik a járási vagy megyeszékhelyen járatják gyermekeiket". Jel-