Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig
el az új alapdokumentumok, melyekből az 50-es évek durva hibáit sikerült kiküszöbölni. A célkitűzések általában helyesek voltak, de az alsó tagozatos tantervek kivételével, nélkülözték az előzetes kísérleti kipróbálást. A politikai és gazdasági fejlődés reális alapot látszott adni a közoktatás jelentős előrelépéséhez, melyet az évtized második felében a gazdaság intenzív szakaszra való átállításának az igénye is megkövetelt. De nézzük a tervek valóra váltását! A reform megvalósítását az általános iskoláknál átmenetileg elősegítette az 1962-ben tetőző demográfiai hullám levonulása (1975-ig országosan 30, Baranyában 26%-kal csökkent a tanulólétszám). Viszont bonyolította, nehezítette a gyors ütemű migráció, amely főleg a városok új lakótelepein és a fejlődő körzeti székhelyeken fokozta a tanteremhiányt. A reformot megalapozó távlati terv és gazdasági számítások az anyagi lehetőségek növekedésével számolva, az alsófokú oktatásban a szakrendszerű és gyakorlati oktatás teljessé tételét, új tantermek építésével a kettős váltás megszüntetését, a napközis ellátás 20%-ra való emelését, 1963-tól az ingyenes tankönyvellátást, 1966-tól az ingyenes tanszerellátást és már 1962től a térítésmentes tanulószállítást irányozták elő. A célok között szerepelt a képesítés nélküli nevelők alkalmazásának 1970-ig történő megszüntetése is. A közoktatás beruházási előirányzatai - a számítások szerint - közel 25 milliárd Ft-ot, a költségvetési ráfordítások pedig 51 milliárd Ft-ot tettek volna ki 1980-ig. Ebből a reformcélkitűzések megvalósítására 18, ill. 25 milliárd Ft-ot terveztek, melyből az általános iskola részesedése 31, ill. 16% lett volna. 10 Az elképzelések, prognózisok egy része azonban hibás volt. Különösen a 70-es évek közepétől megváltozott a gazdasági helyzet, módosultak a művelődéspolitikai igények és a lehetőségek. Nem számolt a távlati terv az óvodai és napközis igények gyorsabb növekedésével, az árszínvonalnak a 60-as évek közepétől való exponenciális emelkedésével, a munkaidő csökkenésével stb. A feltételekkel kellőképpen nem számoló célkitűzés volt a 60-as évek közepétől a középiskolai oktatás általánossá tétele, melynek következtében a szükségesnél kevesebb figyelmet kapott az általános iskola,