Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
D. Iskolakörzetesítés és tanügyigazgatás 1945-1985
tétele céljából, ugyancsak havonta viszonoztak. Ha a két iskola azonos jellegű volt (pl. mindkettő rk. felekezeti), akkor a fiókiskola igazgatásilag az anyaiskolához tartozott, s felső tagozatos tanítója az anyaiskola tantestületének tagja lett. Az anyaiskola fiókiskola kapcsolat tehát nem azonos a későbbi körzeti iskola tagiskola kapcsolattal, de emlékeztet a polgári iskolai magánvizsgára előkészítő tanfolyamokra. Ezekből 8-10 működött Baranyában (pl. Villányban, Mágocson, Szentlőrincen stb.) és anyaiskolájuk valamelyik polgári iskola volt. Az anyaiskola-fiókiskola rendszer a körzeti iskolákkal, együttműködő iskolákkal és tanulóotthonos iskolákkal együtt az iskolakörzetesítés egyik korai formája (alternatívája) volt. Anyagi eszközök elégtelensége miatt azonban nem szilárdulhatott meg, mivel a VKM csak részlegesen tudta biztosítani az egytanerős iskolákhoz a 2. sz. tanítói álláskereteket, ill. a kölcsönös hospitálások utazási költségeit. A VKM külön rendeletben írta elő, hogy azokon a külterületi lakott helyeken (puszták, tanyák) ahol iskola nincs, a legközelebbi iskola pedig nagy távolságra van, és volt legalább 8-15-25 tanköteles, vándoriskolákat kellett létesíteni. Az állami vándoriskola céljára az érdekelt község egy megfelelő iskolaszobát (berendezéssel és fűtéssel), az ide kiküldött állami vándortanító számára pedig szolgálati férőhelyet volt köteles biztosítani. 4 Baranyában 1947ben vándoriskola volt pl. Aranyosgadány-Keresztespusztán, Mohács-Püspökpusztán, Nagyharsány-Keskenypusztán és Zaláta-Kápolnapusztán. 5 A 70 000/1946. VKM sz. rendelettel tehát szervezetileg kialakult az általános iskolák struktúrája, és az első tanév tapasztalatai alapján felmerült az általános iskolai törvény megalkotásának a terve. A VKM a törvénytervezet elkészítésére az Országos Köznevelési Tanács Elnökségét kérte fel, s a javaslat 1946. november 16-ra elkészült. 6 A törvényből ugyan nem lett semmi, de oktatástöréneti szempontból talán nem érdektelen az OKT javaslatának és az ezzel összefüggő vitának rövid ismertetése. Az OKT-javaslat 3. pontja szerint „a szakosítva tanító ált. iskolai felső tagozat kiépítési módját a IV. ügyosztály már kidolgozta. A tőle javasolt és a gyákor-