Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete
lyi tanácsi szintre. Megnövekedett - látszólag - az oktatási intézmények önállósága. Az új tanácstörvény deklarálta a tanácsok önkormányzati jellegét. A végrehajtás azonban nem volt következetes, a központi és megyei irányítás a centralizmus burkoltabb formáját alkalmazta különféle biztosítékok (egyetértési, egyeztetési jog) formájában és a felügyelet útján. A fejlesztési eszközök túlnyomó részének újraelosztása megyei szinten történt. Az iskolák nagyobb önállósága anyagi-személyi-szervezeti nehézségek miatt nem valósulhatott meg, erősödött a bürokratizmus, sőt a helyi tanácsok megnövekedett súlya miatt az önállóság csökkent. (GAMESZ-ek szerepe!) Az iskolák pedagógiai önállósága a 72-es párthatározat után fejlődött. Ebben az iskolafelügyelet lassan változó módszerei, az új nevelési-oktatási dokumentumok és rendtartások is szerepet játszottak. A 80-as évek elején, a tanácsi tanügyigazgatás fenntartásai, néhol szembeállása ellenére, a felügyelet - elsősorban a szakfelügyelet - ellenőrző jellege csökkent, szaktanácsadói jellege pedig erősödött. Azzal, hogy a szakfelügyelet közvetlen irányítása a megyei pedagógiai intézetekhez, mint a megyei oktatási szakigazgatás háttérintézményéhez került, elvileg megteremtődtek a lehetőségei annak, hogy - a pedagógiai intézet, szakmai kompetenciájának megfelelően, elláthassa a tanügyigazgatást az irányításhoz szükséges szintetizált szakmai információkkal és javaslatokkal; - a szaktanácsadói hálózat - együttműködve az iskolai szakmai munkaközösségekkel, iskolavezetéssel - reálisabb képet alakíthasson ki az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonaláról és tanácsaival, a továbbképzés szervezésével, segítse az iskola demokratikus vezetését. (Külső és belső ellenőrzés, irányítás egysége.) - ez a szakmai irányítás (tanácsadás) lehetőséget teremt arra, hogy az iskola olyan értelmiségi munkahely (műhely) legyen, ahol a nevelés-tanítás-képzés kapcsán önálló, a körülményeket és adottságokat jobban figyelembe vevő, alkotó munka folyhasson. Ennek a munkának meghatározó normája az ez ideig eléggé kidolgozatlan vizsgakövetelmény, amely egyrészt kizárja a hatóságok aprólékos beleszólását, másrészt korlátozza a pedagógusok szubjektivizmusát.