Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

utasítások kiadásával. (A megyei művelődési szakig, szervek szervezeti és működési szabályzata pl. csak 5 évvel a 1023/1967. Korm. sz. határozat megjelenése után; az alsó- és középfokú oktatási intézmények felügyeletét szabályozó 150/1972. (MK. 24.] MM. sz. utasítás pedig 1 évvel az új tanácstörvény megjelenése után lépett hatályba.) Viszont már a 158/1971. MM. sz. utasítás - az iskolák nagyobb önállósága jegyében - több feladatot és hatáskört, köztük a munkáltatói jogkört, az intézményekhez decentralizált. Egyidejűleg megnövekedett a helyi tanácsok önállósága is, a tanácsok önkormányzati funkciójának deklarálásával. Ezek elvileg helyes és nagy jelentőségű intézkedések voltak, de végrehajtásukhoz a feltételek biztosítása elmaradt. A legtöbb ált. iskola nem kapott önálló gazdálkodási jogot, mivel ennek leadását, beleértve a bérgazdálkodást, a helyi tanács vb döntötte el. Pl. a Szentlőrinci Kísérleti Ált. Iskola különleges statútumának kidolgozása és jóváhagyása - a megyei műv. osztály és a minisztérium közreműködése ellenére - csak 9 évvel a kísérlet megindulásától számítva készült el, és a helyi tanács vb csak a megyei tanács és minisztériumi államtitkár többszöri felszólítására járult hozzá az iskola önálló bérgazdálkodásához. A nagyobb intézményi önállóság nem eredményezett az iskolák vezetésében intenzívebb pedagógiai jellegű tevékenységet, mivel megnövekedett az adminisztráció, amelyhez a szükséges segédszemélyzet (adminisztrátor, iskolatitkár, gondnok) biztosítása többnyire elmaradt. Az iskolavezetés hivataljellegűvé vált. - A 35/1971. (XI. 3.) Korm. sz. rendelet az oktatási (művelődési) intézmények létesítésének és megszüntetésének jogát a különböző tanácsi szintek között szétosztotta, az alsóbb szintek jogai növekedtek, de ennek ellensúlyozására meghagyott a rendelet a megye (járási hivatal) számára különféle biztosítékokat (pl. előzetes hozzájárulás, egyeztetés). Ezek tk. a felülről kiépített állami (tanácsi) centralizmus burkoltabb formái voltak. A centralizmus kifejeződött a felügyeletben is, hisz az ált. t. felügyelőt a járási hivatal elnöke, ill. a városi, megyei városi és megyei műv. osztály vezetője nevezte ki, s ezek a felügyelők ellenőrzési, utasítási jogosítvánnyal rendelkeztek.