Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

pontból a címszavakban felsorolt évi 174 visszatérő határidős feladat. (Ezek közül 2 hetenkénti, 4 havonkénti és 3 negyedévenkénti.) Az osztály ügyintézői és vezetői létszáma ebben az évben 22 volt (1 oszt. vez., 1 oszt. vez. h., 3 csoportvez. és 17 ügyintéző). Ebből az iskolai csoport 8 főt tett ki. Az ügyintézők közül 3 működési állományú volt (ezt nevezték „fekete létszámnak"). Nehéz a munkaterv alapján értékelni az osztály munkájának hatékonyságát. Mint az osztály akkori dolgozója, csupán azt jegyzem meg, hogy az igen feszített munkatempó ellenére hosszú évekig alig volt fluktuáció, az osztály főhatósági, megyei párt- és tanácsi vezetői és testületi megítélése jó volt. Kétségtelenül az erőfeszítések valamilyen mértékben tükröződtek az iskolai oktató-nevelő munkában, de a nem megfelelő személyi és tárgyi feltételek miatt ez nem volt arányban a befektetett energiával. A még mindig erős, bár akkor már főleg megyei centralizmus, a járási-városi osztályokat és főleg az iskolák vezetőit hozzászoktatta a „mindent felülről" váráshoz. A megyei műv. osztály a túlméretezett felügyelet (szakfelügyelet) információit nem tudta alaposan elemezni, feladattá tenni és végrehajtani. A 60-as évek közepén kísérletképpen, a tanulmányi felügyelők tehermentesítésére, az iskolai csoportnál egy általános igazgatási (tanügyigazgatási) főelőadói munkakört hoztunk létre. (Más megyékben és a fővárosban ezt a problémát pedagógiai szakfelügyelők rendszeresítésével próbálták megoldani.) Ügy gondolom, hogy egyik megoldás sem volt kielégítő ! A következő évek osztálymunkatervei nagyjából követték az 1966-ban kialakított beosztást, mintát azzal a módosítással, hogy az ötéves tervek kezdő éveinek munkatervei nemcsak a megelőző tanév, hanem az előző ötéves tervidőszakot is elemezték és a célkitűzések az új ötéves tervre is kiterjedtek. Az 1970/71. évi munkaterv már így készült. Az irányítás szempontjából tartalmazta az új tanácstörvényből adódó szervezeti feladatokat, de a főhatósági dokumentumok késése miatt ez nem volt elég pontos. Tartalmi szempontból pedig az 1972-es oktatáspolitikai határozat konzekvenciái még nem szerepelhettek. A mellékletekből kitűnik, hogy az osztály kevesebb apparátusi értekezletet tervezett és csökkent a felügyeleti ellenőrzések száma is. Ugyanakkor jellemzővé vált,