Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

A. Baranya megye közoktatásának fejlődése 1950-től 1985-ig

Általános iskolák Az 1949/50-es tanév után a „gyorsított fejlődés" évei következtek, amelynek alapját az MDP 1950. márciusi határozata fogalmazta meg/

1 A határozatban megjelölt célok, feladatok nem számoltak eléggé a lehetőségekkel és a valósággal. Az MDP II. kongreszszusa a túlfeszített, felemelt első ötéves tervnek megfelelően a művelődési különbségek gyors felszámolását, az iskolahálózat jelentős fejlesztését írta elő.

5 Elvi álláspont volt, hogy a tudatformálásnak, a közoktatásnak lemaradás nélkül követnie kell a gazdasági fejlődést. A néhány hónap alatt végrehajtott gyökeres tantervi változások, az új tankönyvek már a marxista világnézetet tükrözték, de nem vették kellően figyelembe sem a tanulók életkori sajátosságait, sem a felszabadulást követő évek eredményeit, melyek pedig megteremtették az általános iskola demokratikus alapjait. A „pedológia" elleni harcnak áldozata lett a magyar pedagógia haladó öröksége. A gazdaságban a tervutasításos rendszer érvényesült, amely a pedagógiai gyakorlatban és a tanügyigazgatásban megszülte a központi utasítások sajátos műfaját, az „irányító tanmeneteket". Mindent „felülről" szabályoztak, az alkotó kezdeményezés beszűkült. De a legnagyobb probléma az volt, hogy marxista-leninista szellemű oktató-nevelő munkát követeltek olyan pedagógusoktól, akiknek a többsége csak az első lépéseket tette meg a szocialista ideológia és pedagógia elsajátításában. Eluralkodott a vulgarizálás, a napi politika „bevitele" a tanórákra, az erőltetett aktualizálás.

6 Az elkövetett hibák fokozatos kijavítása, az MDP KV 1954. évi, „A közoktatás helyzetéről és feladatairól" szóló határozata után elkezdődött. A határozat az iskolahálózat fejlesztését, az anyagi ellátás javítását és a pedagógusok anyagi-erkölcsi megbecsülésének fokozását tűzte ki célul. Az újonnan szervezett osztott iskolákhoz tanterem, szaktanár és felszerelés kellett, a nagy létszámú tanulócsoportokat meg kellett bontani. Ezért jelentősen nőtt a beruházások és a költségvetés összege, melyet az általános iskolát elérő demográfiai hullám is kikényszerített. Az általános iskolai költségvetés országosan az 1950. évi 448 millió Ft-ról, 1955-re 976 millióra és 1960-ra már 2041 millió Ft-ra emelkedett.

7