Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)

C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete

A szakigazgatási szervezet működése Az 50-es évek elején a megyei oktatásügyi szakigazgatási szerv - a maximális centralizmus jegyében - negyedéves munkatervek alapján szervezte munkáját, melyhez a minisztérium szempontokat adott. Az 1210-0-11/1950. VI. KM. utasítás pl. előírta, hogy egységes szempontok szerint, minden dolgozóra felbontott 3 hónapos terv szerint kell dolgozni. A tervet 1950. szeptember 10-ig kell felterjeszteni a Tanügyigazgatási Főosztályra. A munkaterv 4 napos késéssel el is készült, s jellemzésként néhány feladatmegjelölést kiemelek belőle: Legyen 100%-os a beiskolázás, fokozni kell a munkás-paraszt származású tanulók korrepetálását, évfolyampótló osztályokat kell szervezni, szovjet pedagógiai irodalom állandó tanulmányozása, klerikális reakció elleni küzdelem (hittanra járók lemorzsolódása, vasárnapi elvonó foglalkozások szervezése), küzdelem a mechanikus rendelettovábbítás ellen stb. A munkaterv végrehajtásáról minden hó 5-ig jelentést kellett küldeni a minisztériumnak, melyhez a Tanügyig. Főosztály az 1210-1-11/1951. KM. sz. utasításában több mint 40 szempontot adott. A negyedéves munkatervi szempontok még 1952-ben is rendületlenül jöttek a KM-ből dr. Jóború Magda, a miniszter első helyettese aláírásával. A rengeteg bürokratikus papírmunka és újabb feladatok miatt a megyei oktatási szakig, szerv létszáma az 1949. szeptemberi 19 főről 1952 novemberére már 26 főre nőtt az adminisztrátorokat (3 fő) nem számítva. Ez idő alatt a személyi állomány 6 fő kivételével kicserélődött. A szakmai színvonal csökkent. A gyakori személy-