Bernics Ferenc: Közoktatás és tanügyigazgatás Baranya megyében 1945-1985 (Pécs, 1989)
C. A közoktatás tanácsi irányítása, igazgatása és felügyelete
tartalmazott településfejlesztési koncepciójában - az országos elképzelésekhez hasonlóan - elhibázott volt, nem számolhatott a 60as évek második felében bevezetésre kerülő „új gazdasági mechanizmus" következményeivel. A megyei oktatásfejlesztési terv ebből a tervtanulmányból figyelembe vette a falusi népesség létszámának jelentős csökkenését, a városok és centrumközségek növekedését, a megye sajátos iparszerkezetét (kitermelő ipar túlsúlya), a mezőgazdasági nagyüzemek komplex gépesítését, a kemizálás és öntözéses gazdálkodás gyors elterjedését. A tervtanulmányban azonban eléggé kidolgozatlan volt az infrastruktúra (pl. bekötő utak, közlekedés stb.) fejlesztése, és nem volt megalapozott a demográfiai prognózis sem. - Nem álltak rendelkezésre az OT-lal és PM-mal egyeztetett, országos oktatásfejlesztési távlati terv adatai. Horváth Márton tanulmányában 2 utal ugyan arra, hogy az „Irányelvek" alapján már 1961 elején az MM készen volt egy 1980-ig szóló számítási anyaggal, de ez nem forgott közkézen, a fejlesztési lehetőségek fokozódó növekedésével számolt, és pl. tanulólétszám-prognózisai nem voltak megbízhatók (1970-ben 100 ezres, 1980-ban már 175 ezres eltérést mutatnak a tényszámokhoz képest). A baranyai távlati tervhez többszöri konzultáció útján kapott a művelődésügyi osztály segítséget a minisztériumtól. - A megyei tervet a művelődésügyi osztály dolgozta ki a rendelkezésére álló megyei statisztikák, valamint a terv- és pénzügyi osztályoktól beszerzett információk alapján. (Egy ilyen terv kimunkálásához külön szakemberek, sőt intézet kellett volna!) - Nagy nehézséget okozott Pécs mj. város szervezeti különállása. (Itt élt a megye lakosságának 30-35%-a, s itt tanult a középfokú iskolák tanulóinak 2/3 része!) Készült ugyan 1963. április 20-i keltezéssel a városi művelődésügyi osztályon egy 20 éves közoktatásfejlesztési tervtanulmány, de ez sem metodikájában, sem konkrétságában nem hasonlított a megyei tervhez, és Pécs szerepét Baranya megye (és a dél-dunántúli régió) középfokú iskoláztatásában nem vagy csak igen szerény mértékben vette figyelembe. - A megyei terv „felülről készült", nem volt kellően egyeztetve a helyi tanácsok elképzeléseivel és lehetőségeivel.
