Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)
A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE
megszervezését ismerteti. Nagy Ferenc halálával sajnálatosan megszakadt ez a levelezés, amely Magyarország közelmúltja történetének újraértékeléséhez is nagyon értékes ismeretekkel járulhat hozzá. Ezt követó'en a Nagy Ferenc halálával kapcsolatos levelek, táviratok, a washingtoni Fehér Ház részvétnyilvánításait tartalmazó sorozatok következnek, kiegészítve Nagy Ferenc rokonainak és Bognár József akadémikusnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének a tervezett hazalátogatással kapcsolatos levelezésével. Az I. állag szintén leveleket tartalmaz „Barátok, politikusok, pályatársak levelezése Vörös Vincével, 1951-1981." címmel. Az előző állaghoz is szorosan kapcsolódik a c. tétel, amely Högye Mihály (szintén az Egyesült Államokba emigrált egykori kisgazda politikus, Vörös Vince és Nagy Ferenc közös barátja) leveleit tartalmazza. Ebben többek között Nagy Ferenc halálának körülményeiről, az állami tiszteletadással zajló temetés részleteiről és a Nagy Ferenc hagyaték elhelyezéséről találhatók fontos ismeretek. A többi, ezt megelőző és ezt követő tételek pedig az 1951 és 1981 közötti leveleket foglalják magukba. Az 1950-es évekből származó levelek a volt kisgazdák megváltozott helyzetét, háttérbeszorításuk, nélkülözésük panaszait, fogalmazhatunk úgy is: reális helyzetüket mutatják be. A későbbi levelek pedig összefüggésben állnak Vörös Vince a Független Kisgazdapárt történetével kapcsolatos adat- és dokumentumgyűjtésével. Megkönnyítheti a kutatók helyzetét az f. tétel első irata, amelyben Vörös Vince feltűnteti levelező partnereit, a többi irat pedig azokat az értékes leveleket tartalmazza, amelyekben a visszaemlékezők beosztásuk, feladatuk és rálátásuk függvényében adatokat és korabeli dokumentumokat szolgáltattak Vörös Vincének. Néhány ismertebb kisgazda politikus ebből a tekintélyes névsorból: Bihari Nagy Lajos, Fitos Vilmos, Györgyi Lajos, Japport József, Kósa András, Kovács Imre, Rácz Lajos, Samu László, és Szentkúti István. Ezek a levelek is komoly háttérként szolgáltak Vörös Vincének visszaemlékezései és politikatörténeti munkái elkészítésekor. Akadnak az írások között baráti és egymás hogyléte felől érdeklődő levelek és gyűjtőszenvedélyével, a bélyeggyűjtéssel kapcsolatos értesítések is. A következő J. állag az életpályának azt a szakaszát érinti, amikor az idősödő férfi újabb szolgálatot vállal a rendszerváltást követően, mint a Magyar Köztársaság országgyűlési képviselője és az Országgyűlés alelnöke. A 11 tétel közül az első a Magyar Országgyűlés megalakulásnak, felépítésének és működésének forrásait, valamint a különböző gazdasági-, társadalmi-, politikai-, kulturális és szociális testületek, intézmények és pártok programjait és rendezvényeikre szóló meghívókat, illetve tájékoztatókat foglalja egybe. Ezek a tételek nemcsak a pártok, egyesületek és különböző szövetségek alapszabályait, programjait, rendezvényeire szóló tájékoztatásokat foglalják egybe, hanem a szervezetek alapadataira (pl. a vezetés összetétele) vonatkozóan is számos információval szolgál. A d. tételben is számos ilyen jellegű adat található, melyek kiegészülnek olyan hírösszefoglaló és adatszolgáltató kiadványokkal, amelyek Vörös Vince parlamenti munkáját voltak hivatva segíteni. Külön kell kiemelnünk dr. Habsburg Ottó (a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke) baráti és hivatali leveleit, s az azokra adott válaszokat, amelyek protokolláris eseményeket is dokumentáltak. Külön sorozat tartalmazza Vörös Vince egykori kisgazda társa, a zalaegerszegi Chôma Sándor