Márfi Attila (szerk.): Vörös Vince irathagyatéka a Baranya Megyei Levéltárban - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 3. (Pécs, 2009)
A SZEMÉLYI HAGYATÉK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE, RENDEZÉSE, AZ ISMERTETŐ LELTÁR SZERKEZETE, A DOKUMENTUMOK FORRÁSÉRTÉKE
eddig ismert, Vörös Vincével kapcsolatba hozható külön gyűjteményhez viszonyítva a legegységesebben tükrözi a politikai pályafutás különböző' szakaszait. Ez a pályafutás már igen korán, ifjúkorában kezdődött közírói tevékenységével, s vele párhuzamosan a Kalászos Gazdamozgalmakban, a Kisgazdapártban, majd a Magyar Parasztszövetségben vállalt funkcióival. Ezekről a mozgalmakról fontos adatokat tartalmaznak az idetartozó dokumentumok. Természetesen kiemelt fontosságúak az Ideiglenes Nemzetgyűlés működéséről fennmaradt források, s a koalíciós időszak kormányzati szerepeit és a pártharcokat tükröző iratok is. Az ún. személyi és családi állagokban pedig háttérbe szorításának és megpróbáltatásainak eseményeiről is kaphatók hiteles információk. Kiemelt fontosságúnak tekinthető a rendszerváltozás utáni feladatait (úgy a Kisgazdapártban és a Magyar Parlamentben), állami és pártvezetői funkcióit dokumentáló iratsorozatok. Ezt a pályafutást, életpályát követve alakultak ki a terjedelmes személyi fondot felosztó és tagoló legfontosabb tematikai csoportok, azaz állagok. Az állagokat az adott forráscsoport összetettségének, mennyiségének függvényében és a kronológia figyelembevételével további tematikai egységekre, azaz tételekre volt célszerű osztani. Minden egyes tételt pedig az egyes források, azaz iratok sorozata képezett. A személyi hagyaték összesen 16, egymástól elkülöníthető állagra lett felosztva, melyek között sorrendet kellett felállítani. A kialakított sorrend, azaz az egymásután következő állagok, gyakorlatilag követik az életpálya legfontosabb állomásait. Minden egyes állagot alfabetikus sorrendben, az ábécé egy-egy nagybetűjével különböztettük meg. Az állagokat alkotó tételek az ábécé kisbetűjével lettek sorrendjük szerint jelölve. Míg a tételeket alkotó iratok kronológia szerint követik egymást, arab számok emelkedő számsorrendje szerint. Itt jegyzem meg, hogy eredetileg a fond, állag, sorozat és tétel szerkezeti egységek szerinti tagolást alakítottam ki. Ahol az állagokat alkotó irat-együtteseket eredetileg sorozatokként, s az ezeket alkotó dokumentumokat tételekként tűntettem fel. A lektorizációt követően azonban, figyelembe véve az itt javasoltakat, ez utóbbi két szerkezeti egység a tétel, illetve az irat meghatározást kapta. A rendezés során az egyes állagot alkotó tételek egy A/3-as nagyságú savmentes papírból kialakított palliumba kerültek. Ezen a palliumon fel lett tűntetve az adott állag betűjele és tematikai meghatározása, illetve az adott sorozat betűjele és tematikai kifejtése is. A palliumon belül emelkedő számsorrendben egymást követő tételek, pedig A/4-es formátumú savmentes papír felhasználásával készült külön palliumban lettek elhelyezve. Ezeken az iratborítókon pedig fel lett tűntetve az állag és a sorozat betűjele, illetve minden egyes tétel tematikus meghatározása, fejregesztaszerűen. Mindezek után a terjedelemre és az irattípusra vonatkozó feljegyzések olvashatók. Az így kialakított fizikai egységek nagyformátumú savmentes papírdobozba kerültek, melyen a levéltári jelzet az alábbi alapinformációkat tartalmazza: A személyi fond fondtörzsszáma, címe, a dobozban található forráscsoportok állag és tétel-színtű feltűntetése, végül a források évköre. Pl. XIV. 66. Vörös Vince (1911-2001) kisgazda politikus, a Magyar Országgyűlés alelnöke irathagyatéka 1867-2001. A. Állag Vörös Vince személyi és családi jellegű dokumentumai, 1905-1944. 8 tétel a-tól h-ig; 163 irat
