Rozs András (szerk.): A Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Baranya megyei és pécsi iratainak (1944-1948) repertóriuma - A Baranya Megyei Levéltár segédletei 2. (Pécs, 2005)

FÜGGELÉK

függetlenségi front előfeltételeinek megteremtésére s legelsősorban most az iskolák államosításának kérdésében. Itt kell azonban rámutatni arra, hogy a kisgazdapárt városi és megyei vezetősége egyes tagjainak minden jel szerint szoros kapcsolataik vannak klerikális körökkel. Hogy mennyiben fogja ez befolyásolni állásfoglalásukat vagy egyéni magatartásukat és törekvéseiket az iskolák államosításának kérdésében, egyelőre még nem lehet megállapítani. Ez a veszély mindenesetre fennállónak látszik. 3./ A legnagyobb jelentőségű esemény és akció, amely május hó végén előtérbe került, az az iskolák államosításának s azok erre irányuló akciónak a megindulása volt. Ezzel a problémával kapcsolatban és a jelenlegi helyzet jellemzésére a következőt jelenthetem: Amíg egyik oldalról maga Baranya és elsősorban Pécs a klerikális reakció egyik centruma — Virágh püspök utóbbi magatartása inkább jobbfelé, Mindszenthyék felé mutatott - a másik oldalon viszont, legalább is eddig nem volt annak jele, hogy a tömegekre, így a parasztságra Mindszenthy eddigi provokációja „kedvező" hatása lett volna. A megye lakosságának hangulata általában az iskolák államosítása mellett van. Az a tény, hogy a megye területén 13 községben katolikus plébánosok nem hirdették ki Mindszenthy pünkösdi körlevelét, azzal az indokolással, ilyen politikát nem visznek templomba, arra mutat, hogy az alsóbb papság bizonyos elemei sem értenek egyet Mindszenthy provokációival. Akadnak viszont plébánosok és hecckáplánok, akik egymáson túllicitálva követik Mindszenthy vonalát és ellenakciót szerveznek az iskolák államosításával szemben. így pl. Bár községben /mohácsi járás/ a helybeli plébános kiközösítéssel fenyegette meg a tanítókat, ha állást mernek foglalni az államosítás mellett. Jellemző volt az a tény is, hogy Kátolyon/ pécsváradi járás / május 6-án megtartott zászlószentelésen a katolikus káplán - püspöki iroda instrukciójára - nem szentelte meg a Kaszapovics Kossuth díjas újgazda által a községnek adományozott zászlót. Ugyancsak a klerikális reakciós körök és Mindszenthyék törekvéseivel, előkészületeivel és a Baranyára való egyik koncentrálásával kapcsolatos az, hogy Máriagyűd /siklósi járás/ búcsújáróhelyen annak 800 éves fennállása „alkalmából" június 5-re és 6-ra nagyarányú emlékünnepet rendez. A katolikus egyház, élén Mindszenthy Józseffel, június 6-án több más megye püspökének bevonásával és segédletével készült már hetek óta „tömeg kontcentrációra" és nyilvánvalóan provokatív politikai akcióval. Széles körökben terjesztett propaganda iratai szerint június 6-án Mindszenthy József hercegprímás mond nagyobb beszédet. Felhívták a megye egész katolikus lakosságát, hogy június 5-én és 6-án zarándokoljanak Máriagyűdre. Mint a felhívás mondja, ha vonat nincs, akkor kocsikon, szekereken, gyalog, aki pedig mégsem menne el, a beküldött aláírásával legyen jelen Máriagyűdön „szimbolikusan". Mindezzel szemben elsősorban az iskolák államosításával kapcsolatban nagyarányú megmozdulása indult meg a demokratikus erőknek, élükön a Magyar Dolgozók Pártjával. Egyben tárgyalások indultak ebben a kérdésben a koalíciós pártok között is. A vármegyei Nemzeti Bizottság Pécsett egyhangú határozati javaslatot fogadott el az államosítás mellett és állásfoglalását megküldötte a vármegye területén levő összes helyi Nemzeti