Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
ján megrendelni nem áll módomban". 65 A válaszleveléhez mellékelte, azaz visszaküldte a könyv hozzájuttatott mintapéldányát! Pedig pontosan akkor az ő kezdeményezésére a törvényhatósági bizottság telket adományozott a pécsi bolgároknak, hogy fel lehessen építeni egy kultúrházat! (Erről később.) 2 Itt a miértre legvilágosabb válasz a könyv 26-28. oldalon található, ahol két írást közölnek. Az elsőt dr. Tasnádi Nagy András (1882-1956), szélsőjobboldali politikus írta, aki 1939-től 1945-ig képviselőházi elnök volt, azután pedig mint háborús bűnöst elítélték. A másik cikk azon bolgár Alekszandar Cankov (18791959) keze munkája, aki az 1923-as bulgáriai katonai-fasiszta államcsínyt szervezte meg, azután pedig leverte az emiatt kirobbant felkelést. Egyébként politikai nézetek tekintetében a többi szerző sem különb. Egyetlen rövidke írás van a bolgár kertészekről. Továbbá a Magyar-Bolgár Társaság a politikai célok szolgálatába állította az általa szervezett kulturális jellegű barátsági estéket is, mint például azt, amelyet 1942. március 23-án tartottak Pécsett Dorita Boneva berlini operaénekesnő fellépésével. 267 A művésznő azon Nikola Bonev bolgár kertész és magkereskedő lánya, akinek a Kálvin tér és Király Pál utca sarkán levő üzlete a legnagyobb volt a fővárosban. Ezekben az években Dorita Boneva is igen ismert volt Magyarországon, szerepelt néhány magyar-bolgár koprodukciós játékfilmben, A következtetés világos: a fővárosban 1914 óta működött bolgár kulturális egyesület, amely a pécsi székhellyel tevékenykedő dél-dunántúlival együtt minden bizonnyal túl veszélyes vetélytársaknak tűntek a hivatalos Magyar-Bolgár Társaság számára. Különösen, ha figyelembe vesszük a társaság kulturális előadójának, Ágotái Károlynak szavait: „...Társaságunk újjáalakult s a Tesz-bői (Társadalmi Egyesületek Szövetsége - G. A.) kiválva ezentúl mint önálló „Magyar-Bolgár Társaság" fog működni". 268 Végeredményben 1941 októberében a pécsi bolgárok megkapták a belügyminiszter engedélyét, így nemzeti egyesítésük a Magyarországi Bolgárok Dunántúli Kultúregyesületének megindításával teljesedett ki. Az utóbbi alapító okmányai jól szemléltetik a már teljes erővel kibontakozó foglalkozási és kulturális differenciálódást a pécsi bolgárok körében. A szervező bizottságnak 22 tagja volt, ebből: kertész 6 fő pék 3 fő lelkész 1 fő egyetemi lektor 1 fő egyetemi hallgató 11 fő. Az alakuló közgyűlést az engedély megadása előtt, 1941. február 16-án 11 órai kezdettel tartották a Fiume u. 33-ban, azaz a kápolnában. Egyhangúlag a következő tisztikart választották: BML Pgm. iratai, 78658/1942. XII. 31. sz. levél 266 U.o. 26 'BML Pgm. iratai, a 75494/1942. E. sz. ügyirathoz csatolt szám nélküli levél. 268 Uo. 269 BML Pgm. iratai, 2461. sz. ügyirat.
