Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - SZITA LÁSZLÓ: Bécsi haditudósítások az 1687. évi török elleni hadjáratról (1687. május-november)

tiszt és 100 huszár elvesztésével visszaszorították ezekét. Mint hírlik, Thökölynek jelenleg 15.000 embere van együtt. (Nyomtatvány) Europaeische Zeitung. No. 49. 1687. június 20. (Ford.: Szita L.) 9. 1687. július 10. Tudósítás az Eszék előtti összecsapásokról, Baranyavár, Dárda melletti küzdelemről, s a császári sereg drávai átkelési tervéről Bécs, július 10. Az eszek feletti táborból egy futárral küldött jelentésben többek között az áll, hogy miután a hadsereg múlt hó 24-én Baranyavárról felkerekedett, a törökök ál­tal a mocsáron át vert két igen széles hídon minden akadály nélkül átkelt; egyi­ken a gyalogság, másikon a lovasság. Az út mentén lévő erdőt kellő szé­lességben kivágta s egyenesen Dárdára ért, az ottani sánc mögött tábort ütött, s onnan a Lotharingiai herceg Őfensége 1.500 embert előre vezényelt, őket kö­vette a hadsereg a Drávától negyed órányira, - anélkül, hogy az ellenség mutat­kozott volna. Az említett 1.500 ember a Dráván lévő hajóhídnál foglalt állást. E helyzetben a parancsnokok: gróf de Souches altábornagy 1 és gróf Guido von Starhemberg ezredes voltak. 2 Őket az előrevonulásuk alatt megtámadták, úgy hogy kissé vissza kellett vonulniuk (kitérniük), ezt a lemaradást azonban a két gróf megbeszélése alapján valamennyire behozták s olymódon támadtak az el­lenségre, hogy az nemesik menekülésre kényszerült, de a híd előtt lévő ostrom­árkait is elhagyta, melyet a híd védelmére készített. A bentlévő törököket a hajóhídon át egészen a város kapujáig üldözték, melyet nyitva találtak. Onnan visszarendelték őket és az említett ostromárokban foglaltak állást. Oda most az ellenség folyamatos tüzet adott le. Az ellenség most a város és a vár között fog­lalt állást s mindkét részről úgy ágyúkkal, mint kiságyukkal védekeztek. Ettől el­tekintve a mieink a hidat és kb. 10 hajót is felgyújtottak, melyeken a törökök a túlpartra menekültek. Ebben a műveletben részünkről egy Salm-ezredbeli száza­dos és a Starhemberg-ezredből egy hadnagy és 50 közember elesett. Ezután a Lotharingiai herceg haditanácsot tartott, és ott elhatározták, hogy az ellenség ál­tal a mocsáron át készített töltést aláaknázzák, mely munkát ezredekre osztották 1 Gróf Karl Ludwig Souches (Soucheis) császári altábornagy, lovassági tábornok. 1691-ben Szalán­keménnél halt hősi halált. 2 Gróf Guido von Starhemberg (1657-1737) császári ezredes, később vezérőrnagy, 1688-ban Belg­rád parancsnoka is.

Next

/
Thumbnails
Contents