Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - FOGARASSY LÁSZLÓ: A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez (1937-1945)

nevét, nem tudott kibontakozni helyi kereteiből és nem érte el a Sarló jelentőségét. A főiskolások jelentős része kettős tagsággal rendelkezett, mert az érdekvédelmi főiskolás szervezeteken kívül (a három MAKK és a brünni Corvinia) valamelyik világnézeti alapon álló diákszervezetbe is belépett. Az 1934/35-i tanévben a csehszlovákiai tudományegyetemekre 21057 csehszlovák állampolgár iratkozott be, ezek közül 759 volt magyar nemzetiségű, azaz 3,6%. Közülük 314 a prágai cseh egyetem hallgatója volt (41,5%), 270 a pozsonyi szlovák egyetemet látogatta (36%), 145 a prágai német egyetemre volt beiratkozva (18,5%), a brünni cseh egyetemre csak 14 (1,8%). A brünniek közül 11 a természettudományi kar hallgatója volt. Az olomouci (Olmütz) katolikus hittudományi főiskolára beiratkozott 7, a pozsonyi evangélikus teológiára 9 hallgató. Egy-egy cseh és német műszaki főiskola volt Prágában és Brünnben, összesen 7784 hallgatóval, akik közül 177 volt magyar (2,3%). A 177 technikusból 71 a brünni német technikára (41%), 47 (27%) a prágai német, 34 (18%) a prágai cseh, 25 (14%) a brünni cseh technikára iratkozott be. S azonkívül volt 16 magyar a brünni állatorvosi főiskolán, 4 a brünni földművelési főiskola erdészeti tagozatán, egy magyar hallgató pedig a pribrami bányászati főiskolán. A prágai képzőművészeti főiskolán magyar hallgató nem volt. Ha most tekintetbe veszszük, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Csehszlovákia lakosságának 4,78%-a volt magyar nemzetiségű, szembeötlik a magyar főiskolások csekélyebb százalékszáma. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nem volt sem magyar egyetem, sem főiskola, kivéve a losonci református teológiát, amelynek az 1931/32. tanévben 25 hallgatója volt. A főiskolai tanulmányok sikeres elvégzéséhez szükséges volt a szlovák vagy cseh, illetve német nyelv elég jó tudása. Aki a középiskola elvégzése után Magyarországon akart tovább tanulni, az is hendikeppel indult, mert az ott szerzett diplomát Csehszlovákiában nem ismerték el, az ottani oklevelet nosztrifikáltatni kellett. Ugyanakkor az ukrán emigránsok zugegyetemet szervezhettek Prágában és gazdasági akadémiát Podebradyban.

3 A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének működése 1933-1937 közt szünetelt. Szinte kimúlt szervezetnek tekintették, csak egykori sarlósok ösztönzésére élesztették fel újra. Amikor 1937-ben ismét életjelt adott magáról, a következő tagegyesületeket fogta össze: prágai MAK (385 tag), pozsonyi MAKK (218 tag), brünni MAKK (39 tag), brünni Corvinia Olvasóegylet (27 tag), azonkívül Losoncon, Kassán, Érsekújvárott, az Ipoly völgyében és Kárpátalján „Magyar Akadémikusok Egyesülete" néven létrehozott szervezetek. 1938 elején a prágai Táncsics Mihály Kör és az Eötvös Kör is tagságra jelentkezett a CsMASz-ban. (Az előbbi személyi állományának nagyobb része a prágai MAK-ban állítólag nem is szerepelt a tagnévsorban.) 2

A magyar ifjúságnak hazai főiskolákon való elhelyezkedése. In: Diáknaptár az 1936-1937. iskolai évre. Szerk.: dr. Cvengros Béla (Rimavská Sobota 1936) 66-74. A fenti közlemény szerint a tudományegyetemek magyar diáksága az egyes karok közt így oszlott meg: hittudomány 21, jogtudomány 274, államszámvitel 8, orvostudomány 269, gyógyszerészet 45, bölcsészet 83, természettudomány 45. A prágai és brünni műszaki főiskolák magyar hallgatóinak száma: közlekedés 14, kultúrmérnöki 6, építészet 28, villamosság 37, vegyészet 10, gazdász 9, erdész 3, kereskedelem 12, földmérés 3, biztosítás 1, tanári 2. 3

A prágai ukrán szabad egyetemnek 1931/32-ben 240 hallgatója volt, köztük 13 magyar és 15 csehszlovák! (Zprávy Státného úradu statistického 4. 1933. 8-11. 425. A másik ukrán intézménynek sem magyar, sem csehszlovák hallgatója nem volt.)