Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

alkalmazkodó képesség tekintetében is felülmúlták a granicsár utódokat. A munkaadók közé aztán később felzárkóztak más földbirtokosok is, így a Tüköry család, Pejacsevich gróf, Eitz gróf, Mailáth gróf, Gutmann báró, Schaumburg-Lippe herceg és még sokan mások.. A Jankovich uradalomba, Gacsiscse faluba 1843 óta Baranyából, Somogyból, Tolna és Veszprém megyéből érkeztek a kivándorlók.

13 A Jankovich család 1854-ben újgráczi birtokára Somogyból és Zalából hozatott telepeseket, akikre kemény munka várt, erdőt kellett irtaniuk, amelyet szántófölddé alakítottak. A telepesek 10-15 holdat kaptak, amelyre lakóházat s majorsági épületeket építettek. A grófnak holdanként minden évben 10 Frt 50 kr. váltságot fizettek. A megállapodás értelmében a gróf kötelezettséget vállalt, hogy a telepeseknek végkielégítésként néhány hold földet ad. Harminc évvel később Jankovich László novogradaczai nagybirtokos a szerződést megszegve a telepeseket újabb húsz évre kívánta szerződtetni. Kilencven család tiltakozott e jogsértés ellen, akiknek egy részét rendőrökkel egyszerűen kitoloncoltatta.

14 (Pécsi Figyelő, 1891. aug. 8.) A cabunai uradalom környékén lévő falvakban 1857-1865 közötti években telepedtek le a baranyai és a dél-dunántúli telepesek.

15 Belovártól délkeletre, Vélik' Godjevacba „Húsz-harminc év előtt... főleg Somogy, Zala, és Baranya megyékből magyarok kerekedtek fel".

16 Velika Piszanicába a magyarok 1882-től telepedtek meg, kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek, többségük Somogyból, kisebb részük pedig Baranyából.

17 Babinogara falut 1905-ben alapították. Megelőzően 1400 kat. hold erdőt kiirtottak, majd azt a telepeseknek kiosztották. „Somogyban és Baranyában kihirdették, hogy akinek belsőtelek és föld kell, 50 év törlesztésre vehet."

18 Jankovich Gyula szokolováci birtokán pedig már 1865-ben létesített telepítési birtokot, ahova 1867-1868-ban telepedtek le a baranyai, a somogyi és a veszprémi kivándorlók.

19 Az Amerikából behurcolt peronoszpóra következtében DélDunántúl dombos vidékein jelentős szőlőterületek pusztultak el, parasztgazdaságok mentek tönkre. így nem meglepő, hogy a vincellérek közül sokan elhagyták szülőföldjüket, és a megtakarított pénzükből Szlavóniában vásároltak birtokot. Majd az egy-két holdas törpebirtokosok ingó és ingatlan vagyonukat pénzzé tették, abból tíz, húsz hold földet tudtak vásárolni.

20 De a módosabb parasztok közül is jónéhányan éltek a kivándorlás lehetőségével. Számukra a szülőföld már nem nyújtott perspektívát, még abban az esetben sem, ha pénzzel rendelkeztek, a hitbizományok ugyanis abroncsszerűen körülzárták a falvak határát és növelték a kilátástalanság érzetét. Nem véletlen, hogy a kivándorlás második hullámában - 1880-1890 között - már nem a cselédek voltak többségben, 13 Margitai József: A horvát- és szlavonországi magyarok sorsa, nemzeti védelme és a magyar-horvát tesvériség. Bp. 1936. 109. p. 14 Pécsi Figyelő, 1891. aug. 8. 15 Margitai József: id. m. 111. p. 16 Uő.: i. m. 141. p. 17 Uő.: i. m. 148. p. 18 Uő.: i. m. 249. p. 19 Uő. i. m. 271. p. Hegedűs Lorant: i. m. 47. p.