Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

A karzat négy oszlopon nyugodott, de két oszlop az oíaalfalakhoz volt építve, féloszlopfős díszítéssel. Az oszlopfőkön indadíszes, csipkés motívum, de maguk az oszlopok csak a padok magasságáig voltak festve. A karzat szélessége kb. 4 méter volt; mennyezetét és feljáróját 21 db nyolcvanszor hatvan centiméteres teljes és négy töredék kazetta díszítette, valamennyi a régi templom mennyezetéről származott. Centrális elrendezésű díszeik között rózsa, tulipán motívumok, virág- és levélábrázolások, indadíszítések váltakoztak. Minden táblán más csoportosítás, fehér, kék, szürke, zöld, piros, fekete, sárga (tehát páratlan!) színek, összhatásuk erősen pasztell. A karzat mellvédjén nyolc barna, illetve fehér erezésű márványt utánzó kazetta; az egyik táblán a mesterjegy: „Botos János munkája, 1789-ből". A szemben lévő orgonakarzat mellvédjén ugyancsak 8 kazetta, sarkaiban 4-4 aranygombbal. A szószék tömör alapú tégla, a ládaszerű (tárolásra is használt) úrasztal és szépen formált ovális asztallapja fából készült. Az úrasztala előtti teret három oldalról padok szegélyezték; az első sorok zöld színűek, dísztelen, barna betéttel. A mennyezet díszítése centrálisán elhelyezett, abrosszerű kék mező volt, arany csillagokkal, középen rozetta maggal.

39 A templom és a torony külső változásairól a püspöklátogatási iratok vallanak még annyit, hogy tetejüket fazsindely fedte. A templomot 1875-ben cserepezték, a torony pedig 1876-ban kapott bádog fedelet. 1866-ban, a stukatúr felett a padlást ledeszkázták és a következő évben a megszakadozott stukatúrt is kijavították. A toronyba 1764-ben, 1775-ben és 1853-ban vásároltak harangot.

40 A harmadik harang öntésével egyidőben készíttettek Eszéken egy negyedeket is ütő toronyórát. A háromszobás régi parókiához 1863-ban hozzátoldottak egy kis szobát, egy füstös konyhát, éléskamrát, ,.de csak vályogra, kevés kőalappal". A gazdasági udvaron áliolt egy talpakra rakott, hosszú épület. Ebben volt az egyház hombárja, a lelkész kamrája, egy zárt kocsiszín, egy marhaistálló és egy pajta. 1871-ben építettek még egy cserepes deszkagórét és alá tágas pincét, téglából. A kocsiszín tetejét - akár a beszálló vendéglőkben - itt is faágasok tartották. A rozzant iskola helyére 1883-ban egy 64 négyzetméteres, négy ablakos épületet emeltek. A tanító szolgálati lakásában volt két szoba, 1 konyha, tágas kamra, külön pince és „egy kis húsfüstölő konyha", de jó állapotban voltak az állattartáshoz szükséges istállók, ólak is. A volt úrbéresek legelőinek-szántóinak az uradalmi földektől való elkülönítését Harasztiban a szegényebbek igazságtalannak tartották, a megyei vezetőket Zágrábban, Pesten, Bécsben, sőt a király előtt korrupcióval vádolták. Az emberek megtagadták az adófizetést; közülük 8 ház népét az uradalom már kioecsültette, és azzal fenyegetőzött, hogy más 20 családot is kibecsültet otthonából és helyükre németeket telepít. Nem ismerjük a konfliktus részleteit, de a lelkész így 39 Csikesz Ferenc: Szlavóniai templomok népi művészeti emlékei I. Református Egyház (Bo.) 1975. 271-272. p. felhasználásával. 40 Az utóbbi felirata: A Haraszti Reform. Szent Egyház készíttette 1853-dik évben Nagy Szabó János pap, Istóka János bíró és Kürtös Péter gondviselő ieejökben. - Felső peremén német szöveg a hagyományos egyes szám első személyben: Mich goss Johann Ruprecht in Fünfkirchen, 1853.