Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - KISS Z. GÉZA: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején 1817, 1886

lekezet öregedése, fogyása, más nemzetiségűekkel szembeni területvesztése jelenti. A lelkész arról ad hírt püspökének, hogy hívei száma 1880-1885 között 859-ről 820-ra csökkent. Ugyanakkor a korábban tiszta református községben van már 52 katolikus, 10 görögkeleti és 8 izraelita is. Hercegszőlős A jelentést összeállító lelkész csak a 19. század elejétől vázolja gyülekezete eredményeit, pedig a fejlődés anyagi mutatói messze elmaradnak amellett a tény mellett, hogy Veresmarti Illés, alsódunamelléki püspök elnöklete alatt, 1576. augusztus 16-17. napjain ülésező zsinaton itt fogadta el 40 prédikátor a dunántúli reformáció kálvinista fordulatát stabilizáló hercegszőlősi kánonok 46 pontját.

14 A török kor többi évtizedét homály takarja szemünk elől, s a 18. századi létezésről is csak egy 1817-ben említett talpas cinpohár és egy cinkanna beszél.

15 Az asszonyok-lányok értékrendjének gyors változásáról itt is a textiliák vallanak igazán.

16 A hercegszőlősi jelentés pontosítja a kizárólag önerőből való építkezés kálvinista mítoszát, amely onnan származott, hogy egyszerűen összecsúsztatták a jobbágyfelszabadítás előtti és utáni állapotokat. A hercegszőlősi lelkész leírja, hogy a templom renoválásához, és az új parókia felépítéséhez 1806-ban, illetve 1812-ben még tetemes támogatást nyújtott Albrecht főherceg bellyei uradalma.

17 A gyülekezet terhei az 1847. évi önkéntes örökváltság után kezdtek igazán halmozódni.

18 A közterhek csökkenésére vásároltak a Batina-Monostori hegyben, Sepse közelében egy gyönyörű fekvésű, 50 kapás szőlőt, 1881-ben pedig 700 forinton 1/8 teleknyi szántót. Az új jövedelemforrások segítségével építettek sok társadalmi munkával 1877-ben melléképületeket a parókia számára. E változások társadalmi oldalán a lelkész itt is megemlíti a hagyományos egyházfegyelem lazulását, a fokozódó iszákosságot és a nők fényűzését. Itt bukkan elénk a hercegszőlősi szegénység megfogalmazásában az egész Dráva-völgyön fellelhető illúzióromboló igazság az egyházi értelmiségiek függő helyzetéről. 14 Zoványi Jenő, 1977. 252. p. Huszár Dávid pápai nyomdász kiadványának fakszimile kiadását Mokos Gyula jelentette meg 1901-ben. 15 RL PL: 1817. Hercegszőlős. A bizonytalan eredetű kanna felirata: Calix Ekklae (Ekklézsia) Karants, 1719; a négy iccés kanna Pápai István költségén, 1748-ban készült. 16 RL PL: 1817. Hercegszőlős. Hegemón szerepet játszott „a legfellyül terítendő, virágos, fekete damasc, selyem matéria, amelynek szélei arany tsipkével prémezettek, közepén pedig egy rosa van aranyból". Divatszín ékben pompázó selyemkendők után következik csak „egy három szélben való, rojtos szélű, sávolos" és egy „fejér vesszős, rojtozott" vászonabrosz. 17 A templom építéséhez 20.000 téglát, a paplakhoz faanyagot és 1.000 forintot kaptak. 18 Ettől kezdve az egyes családokat az egyre terhesebb társadalmi munka mellett 25-55 forintnyi egyházi adó is terhelte. 19 „Pap és tanító csak béresei a bért adó híveknek, szolgái (pedig) nem Krisztusnak, hanem a fizető egyháztagoknak".