Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SZILI FERENC: Kivándorlás Délkelet-Dunántúlról Horvátországba és Szlavóniába (A kisebbségben élő magyarok sorsa)

bús dallamaitól. A leányok szép csengó hangját az ifjak kísérik: így töltenek sok kellemes estét atyafiságosan együtt. A búnak legtöbb kinyomatát találhatni dalaikban, azért is a kesergés megható húrjai gyakran könnyeket csalnak szemökbe, s ilyenkor nem kérdenék a világért sem egymástól, hogy miért, vagy kit könnyeznek? Ez úgy látszik hű és örökös megismertetője marad keleti fajunknak. Leginkább tanúskodnak dalaik arról, mennyire nem bírják soha feledni, hogy idegen országot laknak, árván, elhagyottan. S ennek még ott is kifejezést adnak, hol például a megcsalatott ifjú szeretőjét siratja. Az esküvők, halotti búcsúztatók és gyásztoraik mindannyian erős visszhangjai a szívökben élő nagy honvágynak. Ha az olvasó figyelemmel kíséri azon dalokat, melyeket ezúttal közrebocsátok, meggyőződhetik mennyire égnek régi hazájok iránt. Forrás: László Mihály, 1869. 554. p. 51. Bukovinában A magyarok több nyelven beszélnek, lótenyésztésükről nevezetesek, 1869. ... A mi különben dícséretökre válik, három-négy nyelvet beszélnek, u.m. magyar, német, oláh és orosz (rusz) nyelvet. Gazdasági szereik, termesztményeik s lótenyésztésök mindig a legelsőnek ismertetett el. Ez utóbbira csak azt hozom fel, hogy midőn 1867. május havában az orosz czárné Bukovinán ment keresztül, tisztán magyar lovakon vitette magát és magyar lovas ifjak kísérték el Bessarábiába. Forrás: László Mihály. 1869. 554. p. 52. Az ígért reáltanodát, gimnáziumot nem kapták meg az osztrák kormánytól. Akik tehetik, most Csernoviczban tanulnak, 1869. Reáltanoda felállításáért többször folyamodtak, s meg is ígérte nekik az osztrák kormány, azonban máig sincs semmi eredménye, pedig a magyar szabadságharcz idejében még gymnasiumot is ígértek nekik, ha a dicsőség harczában nem segítik testvéreiket: Az ígéret ellen nem szóltak, de Bém apó hadaiban igen sokan vettek részt s a magyar névnek meg is feleltek. Tudván jól, hogy könnyebb valamit ígérni, mint azt később meg is adni, nem várnak, hanem a kik tehetik, a czernoviczi reál-iskolába járnak, s ha elvégezték, kisded jószágukhoz térnek ismét vissza. Forrás: László Mihály, 1869. 554. p.