Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Még egyszer említem, hogy sírva írok és a legnagyobb alázatossággal esdeklek: vegye Eminenciád tekintetbe emez ínséges időket, legyen kegyes közbenjárónk a többi magyarországi érsekek, püspökök, prelátusok, magyarországi főurak s minden magyarországi jószívű testvéreinknél; mert ha magyaron a magyar nem fog könyörülni, más nemzetiség bizonyára nem fog segíteni, akkor a bukovinai szegény magyaroknak el kell pusztulniuk. Csak Isten áldása lehet oly adományokon, melyek ezer meg ezernyi éhezőknek könnyeit törlendik le. A begyűlendő összeget kegyes meghagyása következtében hozzám méltóztassanak intézni. Én, ki minden nélkülözhető krajczáromat e szent czél előmozdítására fordítom: minden hozzám érkezendő krajczárról a nagyméltóságú magyar clerusnak és a haza jótevőinek nyilván számolandok. Méltóztassék kegyelmesen megengedni, hogy ezen hazájától elszakadt szenvedő szegény bukovinai magyar nép főmagasságú bíbornok érsek herczeg-prímásunkat minden boldogságot osztogató fölszentelt atyai kezeit, legalább gondolattal, legalább alázatos akarattal velem együtt megcsókolhassa. Főmagasságú bíbornok érsek herczeg-prímás urunknak. Istensegíts, szept. 25. 1865. engedelmes fia Drusbáczky (!) Bonaventura, sk. sz. Domonkos-r. áldozár, istensegítsi lelkész, Molnár János sk. istensegítsi kántor és helybeli bíró, László István, m.k. falusi jegyző, Szőcs Antal, Lőrincz István, Wancsay Mihály + , Fülöpp Antal kisbíró + , Györffy János. Forrás: Druzbáczky Bonaventura, 1865. 353-354. p. Megjegyzés: A „Katholikus Néplap"-ban november 2-án, az „Idők Tanujá"-ban október 25-én jelent meg, utóbbi hozza valamennyi aláíró nevét. 23. Az „Idők Tanuja" leközli Druzbáczkynak a hercegprímáshoz írt segélykérő levelét. A szerkesztőségi kommentár arra számít, hogy a bécsi lapok révén a legilletékesebbekig eljut a panasz, 1865. ... hallatnunk kell közbenjáró s testvériesen érdeklődő szavunkat, s óhajtjuk, várjuk, hogy e sorainkról és... a bukovinai levélből a derék „Vaterland", a magyarszerető „Debatte" s más nemesirányú bécsi lapok tudomást vegyenek, és érthetővé tegyék a fájdalomszót a legilletékesebb körök előtt. Részünkről kívánjuk, hogy a magyar haza magas kormányférfiai nyilvános gyűjtést engedjenek intézni a bukovinai, végínséggel küzdő magyarok javára. Forrás: „Idők Tanuja", 1865. 970. p. 24. Bíró Mózes, andrásfalvi református lelkész, Kántor János helységbíró és Biszak József kurátor kérelmi nyilatkozata „Magyarhon lelkes fiaihoz és leányaihoz". Leírják a bukovinai ínség méreteit. A magyar katolikusok már eljuttatták kérelmüket Magyarországra. Megadják a református magyarok lélekszámát. Bibliai versekkel buzdítanak a felebaráti szeretet gyakorlására, 1866.