Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Az „Eger" című lap szerkesztői megjegyzése, 1864. Reményijük, hogy a Szent-László-társulat, ha egyszer megszilárdulhat, üdvös eredménnyel lesz valamint Bukovinában, úgy Moldvában lakó testvéreink mű­veltségének előmozdítására. - Szerk. Forrás: Eger, II. évf. 11864.1 1. szám, 4. p. 19. Bukovinában mindaz sikerült, amit a moldvai magyarok 1848 előtt eredménytelenül próbál­tak. Petrás Incze János hírül veszi, hogy a Magyarhonba küldött ifjak haladnak a tanulásban, 1864. ... Örvendettem lelke.mbül, hogy az őn által magyar honba küldött ifjak halad­nak a tudományos pályán, ilyent én is mozdíték a boldogabb időkben, de a for­radalom mindent össze rontott, jótevőink elhaltak, az ifiak is jobbára kihaltak, azután folyamodásomra pedig a lőn a válasz, hogy az osztrák határokon kívül működni nem lehet, és így (az) ön helyzete e tekintetben mennyi előzménnyel bír, könnyen megítélheti... Sok van, amit ide illőleg el kellene mondanom, de minthogy rolla nem tehetek, elhallgatom. Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár. Ms 10.528/3. sz. jelzettel. Közölte: Do­monkos Pál Péter, 1979. 1447-1448. p. 20. A Moldvában élő Petrás Incze János, klézsei pap levele Druzbáczky Györgyhöz, Józseffal­vára. Anyanyelv használat és kormánytámogatás Moldvában illetve Bukovinában, 1864. ... Nagyrabecsülöm szép lelke egyenes és igasságos véleményét a magyar nemzetiség és e nyomorult, elszórt, de valódi magyar vérű, kath. hívű szegény nép irányában, igaz ugyan, sokat kell nekünk velük együtt kiállani idegen hon­ban és kormány alatt a gyűlölt magyar nyelv ügyében; de azért még sincs toll, aki leírhatná azon lelki örömet, mellyet élvez e nép, az Isten házában, hol min­den ünnep és Vasárnap a Jöjj el Szent Lélek Isten elhívásaiul kezdve minden ima és ének anyai nyelven hangzik a Mindenek Ura Zsámolyához az utolsó áme­nig! ­Ez az egyetlen lelki vigasztalás az, ami engemet 25 évi folytonos szolgálatom után még mindig lebilincsel, e buzgó és Istenfélő Nemzetrokonaimhoz, ámbár a búza között mindenütt létez(ik) konkoly is. Mily jól esett midőn Józseffalvi állásárul oly értelmesen tudósít, örvendem fő­kép azt, hogy a kormánytul veszi határozott és bizonyos jutalmát, sokkal hitvá­nyabban állunk mi Moldvában, hol a kormány segedelmezésére egyetlen fillérig sem számolhatunk, a nép pedig... az úri munka és robot által el van szegényed­ve...

Next

/
Thumbnails
Contents