Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

Az éhség után jött az apokalipszis lovasa, a pusztító járvány. Kolera már korábban is volt. Az öregek pontosan emlékeztek, elbeszéléseik nyomán páni félelem vett erőt egyeseken. Menekülés közben érte utol őket a halál.

68 Ez volt a XIX. század negyedik nagy járványa.

69 Mekkából indult el, a visszatérő zarándokokkal, majd Egyiptomban, Olaszországban és a Török Birodalomban terjedt. Ez utóbbitól - Moldván keresztül - végigsöpört Bukovinán is. Egyidejűleg aratott a halál Magyarországon, ahol a porosz-osztrák háború nyomán jelent meg.

70 A bukovinai kolera, majd a tífuszos halálozásokat reprezentatív adatfeldolgozással, a mintegy 2.500 főt számláló Istensegíts korabeli halotti anyakönyveinek összesített adataival szemléltetjük.

71 Az évenkénti halálozások száma a következő volt:

72 Évek Összes halálesetek száma, fő Ebből Évek Összes halálesetek száma, fő kolera epidémia (járvánv) tífusz (hagymáz)^ összes többi 1850 58 58 1851 40 • 40 1852 69 69 1853 67 67 1854 54 54 1855 69 2 67 1856 111 13 98 1857 68 - . 68 1858 69 69 1859 65 65 1860 54 54 1861 68 68 1862 66 66 1863 79 79 1864 67 67 1865 106 106 1866 175 82 4 89 1867 98 1 12 85 1868 111 21 90 1869 71 8 63 László János 1935. 112. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (40.sz.) ^Landsmann Gyula, 1898. 51., 57., 59. és 61. p. 70

Landsmann Gyula, 1898. 61. p. 71 Az adatsor egy nagyobb adatfeltárás része, melyet Szőts Zoltán készített. Az adatok forrása: Matr. Mort. ll. és Matr. Mort. III. 72

Az adatok szórványosan nem-istensegítsieket is magukban foglalnak. A kritikus években pí.: 1865-ben a 106 Istensegítsben anyakönyvezett halottból 10 fogadj isteni, 1866-ban 175-ből 8 fogadjisteni, 2 hatnai és 2 romanestii, 1867-ben 98-ból 9 fogadjisteni, 2 romanestii magyar és 1 szanisesti lengyel.