Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Tanulmányok és forrásközlemények a külföldre szakadt és külföldön élő magyarság történetéből - SOLYMÁR IMRE - SZÖTS ZOLTÁN: Források a bukovinai székelyek történetének tanulmányozásához (III.rész)

segítettek eddig Magyarországban lakó testvéreink, mert nem tudták, nem ismerték szomorú elhagyott helyzetünket."

3 Márpedig Bukovina, a bukovinai magyarok a vallási-társadalmi centrumoktól Pesttől, Esztergomtól, Egertől, Kolozsvártól, Gyulafehérvártól, Debrecentől - távol estek. Bár a birodalom egy volt, Magyarország „más ország"-nak számított. Ahogy az andrásfalvi reformátusok presbitériumi jegyzőkönyvének egy bejegyzése mondja: „Bukovinában Magyarország külföldnek tekintetik".

4 Ezért kell röviden áttekintenünk Bukovina államéletének változásait az 1850-1860-as években. Bukovina a Monarchia válságától a Monarchia megszilárdulásáig Sokszínűségével, sajátos államjogi fejlődésével Bukovina különleges helyet foglalt el a Monarchiában. A 17 „Lajtán-túli" tartomány között 1861-ben - népességét tekintve a tizedik.

5 456 ezer lakosából 352 ezer a görögkeleti, 43 ezer a római, 9 ezer a görög katolikus. A két legnagyobb nemzetisége: a románok 228 ezer és a rutének vagy kisoroszok 163 ezer fővel. Közel 30-30 ezer főnyi a német telepesek, illetve a bukovinai zsidók száma. A kisebb nemzetiségek (lipovánok, csehek, lengyelek, stb.) között ott találjuk az öt, illetve akkor még a hat falu magyarságát.

6 A tartományt az olmützi birodalmi alkotmány autonóm hercegséggé nyilvánította.. 1850. szeptember 29-én kapott tartományi alkotmányát 1851-ben ugyan elvesztette, de 1853-tól kezdve Galíciától független tartományi kormánya volt. Igaz, nem sokáig. 1860. április 22-től újra Galícia része. Számára az Októberi Diploma sem hozza meg az „önállóságot", azt csak a Februári Pátens biztosítja.

7 Az önálló közigazgatás kiépítése frissen érkező német hivatalnoksereget hozott. Druzbáczky Bonaventura említi meg néhány év múlva, hogy azok a Bezirks-beamterek zsarolják a népet, akik 1861-ben Bukovinában helyeztettek el.

8 Imets F. Jákó pedig egyenesen a bürokrácia fészkének titulálja a hercegséget.

9 1861. április 6-án ült össze az első bukovinai tartományi gyűlés.

10 A pátens a parlamentáris alkotmányosság illúzióját keltette, megvetve a lényegében 1918-ig fennálló berendezkedés alapjait. Az 1862. december 9-én kapott „országos 3

Druzbáczky Bonaventura 1864. 3-4 p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (11. sz.) ^Protokoll... 181. p. 5

Galántai József 1985. 205. p. Szabad György 1967. 260. p. 6

Bukovina népességének számát „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című mű XIX. kötete a következők szerint adja meg: 1850-ben 456.920 fő, 1869-ben 513.404 fő, 1880-ban 571.671 fő, 1890-ben 649.591 fő. I. m. 1899. 167. p. A vallások és a társalgási nyelv szerinti megoszlást 1890ből lásd a 169-170. oldalakon. Korszakunkból a magyar falvakra nézve demográfiai adatokat tartalmaz Druzbáczky Bonaventura 1864. 3-4 p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (10. szám.) Munkánkban P. A. adatait használtuk, a Temesvárer Zeitung és a Pester Lloyd-ban megjelent cikkének elejéről. 1 Zieglauer Ferdinánd 1899. 141. p. ^Druzbáczky Bonaventura 1866. 368-369. p. Lásd: a szöveggyűjteményben! (37.sz.) 9

lmets F. Jákó 1866. II. közleménye. Lásd: a szöveggyűjteményben! (28.sz.) ^Szabad György 1967. 260. p. Szabad György 1987. 669. p.