Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)
Tanulmányok és forrásközlemények a nemzeti és nemzetiségi kérdés történetéből - GJUROV ALEXANDER: Bolgár betelepülők Baranya megyében az évszázados hagyományok tükrében (1870-1944)
tai. 218 De éppen az utóbbi mutatja, milyen keretekbe helyezték akkoriban a Magyarországon élő és dolgozó bolgárokat. Kétségtelen, hogy a két balkáni háború, valamint az első világháború következtében a Magyarországon élő és dolgozó bolgárok és köztük a kertészek száma csökkent. Révész István segítségével ez országosan is kimutatható, az általa közölt adatok alapján 219 három táblázat állítható össze. Ugyanakkor tudni kell: a számok - majdnem kizárólag objektív okok miatt - csak megközelítően pontosak, a későbbiek során kiderül, hogy nemcsak az illetékes Baranya megyei hatóságok, hanem a budapesti Bolgár Főkonzulátus sem tudott precíz névsorokat összeállítani a bolgár betelepülőkről, illetve az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó bolgár állampolgárokról. 1. A bolgár és bolgár rendszerű magyar kertészetek száma az 1912. és 1913. évben Év Bolgár kertészek Magyar kertészek Összesen Év szám % szám % Összesen 1912 872 55,6 697 44,4 1.569 1913 649 28,9 1592 71,1 2.241 2. A bolgár és bolgár rendszerű magyar kertészetekben foglalkoztatott munkások száma 1912-ben Bolgár kertészek Magyar kertészek Összesen Bolgár Magyar nemzetiségűek Bolgár Magyar nemzetiségűek Összesen szám % szám % szám % szám % Összesen 8.795 63,38 2.106 15,18 800 5,7 2.176 15,68 13.877 3. Gazdák (vállalkozók) és foglalkoztatott munkások száma a bolgár rendszerű bolgár és magyar kertészetekben 1913-ban Bolgár Mac ivar Összesen hány személy gazda munkás gazda munkás Összesen hány személy szám % szám % szám % szám % Összesen hány személy 649 28,9 4.362 56,8 1.592 71,1 3.324 43,2 9.927 Az első táblázatnál figyelembe kell venni, hogy a bolgár rendszerű magyar kertészetek viszonylagos nagy száma (2.241) mögött 1913-ban - ahogyan már szó esett - olyan vállalkozások álltak, amelyek „nem felelnek meg a bolgárrendszerű kertészetek jellegének, mert jobbára egy holdnál kisebb telepek, amelyeken sem az olcsó bolgárrendszerű öntözés, sem a bolgárok előnyös munkatársulása szervezve nem volt". 220 Ezzel párhuzamosan Révész István arra is rámuta218 Vö.: O.L, Küm. 1935-5. 219 Révész István: A hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek statisztikai ismertetése. Budapest, 1915., 12.,; 10., 19-20 p.
